Századok – 2004
Közlemények - Ugrai János: Európa politikai megtekintése 1825-ből III/673
CSENGERY JÓZSEF KÉZIRATA EURÓPÁRÓL, 1825-BŐL 703 ben a népek morális hatalma a régi politikának minden segédeszközeit semmivé tette. Azelőtt a népek egyedül az ő materiális nehézségeknél fogva vétettek tekintetbe, úgy nézettettek, úgy calculáltattak, mint az inpulsiónak és repulsiónak18 3 is erei, nem volt egyéb tulajdonságok a mozdulásnál. Most már a mozdulás mellett gondolkozások is van, amely a mozdulásnak urává teszi magát. Ez a gyűlölséges hatalom, amelyet a leggyalázatosabb hízelkedők, mint a legbutább engedelmességnek és a legkevélyebb kormánynak tökéletes mustráját, úgy ajánlották XIV Lajosnak, elég sokáig kedvetlenítette a napnyugoti nemzeteket. Annak öszveomlása véghetetlen jótétemény az emberiségre nézve, legalább egy rettentő példa lesz az a királyokra nézve. XIV Lajos irigylette a sultanok mindenhatóságát, talán ezen gondolat nem jutott volna neki eszébe, ha ezek oly közel nem lettek volna őhozzá. Természetekre tartozik a királyoknak, hogy ne gyűlöljék a Napkelet praejudiciumait, ahol a királyok jobban imádtatnak, mint az Istenek. Az ezen tartományokban uralkodó önkényes és határtalan hatalom tetszene az ő nagyravágyásoknak, ha a nemzetek hajlandók volnának magokat annak alája adni, míg a legmérséklettebb fejedelmek sem igen voltak idegenek elfogadni az isteni tiszteletet. Némely francia királyok igen hasonlítottak a napkeleti fejedelmekhez, sokan éppen olyan fortissal18 4 voltak, mint azok, sőt azoknak hatalmát gyakorlották, úgyhogy volt olyan idő, amelyben Francia Ország nem egyéb volt, hanem egy pallérozott apa; az anglusok, akik meg tudják ítélni a kormányokat, hajdan a francia kormányt a napkeletivel hasonlították öszve; az ő mostani kormánya nem engedi, hogy ahhoz közelítsen, de akkor az egész különbség a tisztségek más nevezeteiben állott. Egyéberánt, ha egy kegyetlen és durva nép a maga eredeti helyére visszaverettetik, ezáltal az európai civilisatiónak eggyel több garantziája lesz. És valósággal, ha az ember jól meggondolja, mi megvetjük Asiát, és az asiai spiritus mihozzánk Európának északi és napkeleti részéről jő; hová lenne ő, ha ezen két pontok egymással egyetértvén magokat egyesítenék őellene. Valósággal igen különös jelenés látni azt a nemzetet, amely annyi századok folyása alatt örökössé tudta magát tenni a mesterségek, tudományok és szabadság hazájában, amely szüntelen ugyanazon erőben fenntartotta a maga tudatlanságát és szolgai spiritusát, amely a civilisált Európa küszöbén ülvén állandóul barbarus marad, s ezt az alkalmatlan barbarust a több nemzetek civilisatiójánál feljebb becsülte. Csak a vallások szülhetnek ilyen jelenéseket és az ilyenekből lehet az ilyeneket megmagyarázni. Az európai fejedelmek majestása Constantinápolyban elveszett. A sultanok elfogadják a tiszteletet, de vissza nem adják, a királyok küldenek őhozzájuk követeket, de ők sehová se küldenek. A fejedelmek követei Konstantinápolyban nem szentek, nem sérthetetlenek, gyakran bosszúsággal illettetnek, tömlöcöztetnek, kiűzettetnek, és a fejedelmek azért bosszút nem állanak, kevéssel azután az új bosszúságokért új tisztelettel adóznak a Portának. Nem minden sultanok viszik ugyan a kevélységet és a bosszantó büszkeséget ennyire, de az ő személyes charaktereket félregondolván, magának a birodalom-183 Ösztönzésnek és elutasításnak. 184 Eréllyel, bátorsággal.
