Századok – 2004

Közlemények - Ugrai János: Európa politikai megtekintése 1825-ből III/673

CSENGERY JÓZSEF KÉZIRATA EURÓPÁRÓL, 1825-BŐL 697 legnagyobb szerencsétlenségekben sem hagyja el Austriát, s több hasznát tudja ő venni egy elvesztett ütközetnek, mint más egy győzedelemnek. Tíz szerencsétlen harcok után azon a ponton áll ő, ahol volt, és mikor az ő hadiseregei meggyőzet­tetnek, az ő politikája még akkor is győzedelmes, valójában egy cabinet se tudja magát jobban a környülállásokhoz szabni, viszont egy sem ért jobban ahhoz, hogy azokat hasznára fordítsa. Austria politikájának sohase volt oly szabad, oly egyenes menetele, mint most; az absolutismust a constitutionalis spiritus megtámadta, e részben többé a tettetésnek semmi helye nincs, ilyen állapotban most szól Austria legelőször vi­lágosan, és minden tétovázás nélkül nyilván proclamálja a despotismus princípi­umát, s azt fegyver által is justificálja.142 Nem kíméli ő ezen új ellenséget legke­vésbé is, az ő fegyvere és gyűlölsége a constitutiók csapása ellen van intézve, mint amelyek egyedül való tárgyai az ő félelmének. Hogy ezeket elnyomhassa, meg­győzhesse, szövetséget köt a maga vetélkedőtársaival öszveszövetkezett Burkus Országgal.14 3 Az absolutismus ügye egyesítette ezen két hatalmasságokat, akiket az interessék ellenkezése oly sok időkig elválasztott volt egymástól, ezt a csuda barátságot egyedül a constitutiók ellen való gyűlölség szerzette. A prussiai144 ca­binet ettől sokkal jobban megrémült, mint az austriai, az ő ijedtsége olyan ígé­rettételre vette azt, amely az ijedtséggel együtt elenyészett. A burkus nemzet e részben elég könnyen gondolkozván, megcsalta magát, mert nem volt az hihető, hogy egy katonai kormány, egy szüntelen fegyverben lévő statusban, amelynek természete a határtalan hatalomhoz közelít, egy olyan constitutiót fogadhasson el, amelyekben a hatalmak egymást mérséklik. Micsoda garantiája lehet a népek jussainak a bajonétok monarchiájában? Burkus Országnak majd' csaknem lehetetlen más formát venni fel. О sem poli­tikáját, sem kormányát meg nem változtathatja, neki fegyverben kell állani, s az országnak hadipiacnak kell lenni. Valósággal Burkus Ország Európának közepén szüntelenül táborozik, mint hajdan a rómaiak; oly készen áll ő mindenkor, mint a Pompeius145 katonái; az ő minden felől kitétetett helyheztetése, méltán ezen vigyázás és félelem állapotában tartja őtet, így tartja ő fel a maga rangját az európai elsőbb hatalmasságok között azon szempillantásban, amelyben ha az ő kormánya inkább polgárivá válik, mint katonaivá - az utolsók közé fog leesni. Csaknem minden oltalom nélkül olyan hatalmasságok közé helyheztetve, amelyek őtet rettegtetik, az ő bátorsága abban áll, ha szüntelen fegyverbe van. A jó katonák a falukat is erősségekké teszik. [?] ezen mondását cselekedettel bizonyítja be Prus­sia. Ez az első rómaiak katonai systhemája: az egész burkus nemzet katonai tűzzel van tele, megtetszik ez katonai magaviseletéből, amelyben annyira gyönyörködik abból a nagy passióból, mellyel a strategicum studiumok146 eránt viseltetik, amely­nek egész literaturája14 7 nem egyébből áll, hanem haditörténetekből, taktikai trac-142 Igazolja. Ausztria verte le 1821-ben a nápolyi és piemonti carbonari mozgalmat. 143 Poroszországgal. Poroszország szentesítette a laibachi kongresszuson Ausztria itáliai katonai fellépését. 144 Poroszországi. 145 Pompeius Rómában az első triumvirátus (i. e. 60.) tagja. 146 Stratégiai tanulmányok, tudományok. 147 Irodalma, szakirodalma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom