Századok – 2004
Tanulmányok - Honvári János: A mezőgazdasági nagygépek állami monopóliumának kialakulása I/39
70 HONVÁRI JÁNOS „Önkéntes" felajánlással, kisajátítással azonban a magántulajdonban lévő mezőgazdasági nagygépeknek csak egy töredékét lehetett államosítani. Ez az út azoknál, akik gondosan ügyeltek a jogszabályok tételes betartására, nem volt járható. Az 1950-es évek elején még igen nagyszámú mezőgazdasági nagygép volt magántulajdonban. A mezőgazdasági nagygépek társadalmi szektorok szerinti megoszlása, 1951. június ü.14 1 Szektor Cséplőgép Kazalozó Traktor és vontató Aratógép Szektor Kijavítva Javítás alatt Kijavítva Javítás alatt Kijavítva Javítás alatt Kijavítva Javítás alatt AGI 1053 126 805 --2234 249 948 226 AMG 4356 1148 657 606 6024 2618 768 199 Magán 6952 222 1637 21 5541 151 621 54 Összesen 12 361 1496 3099 627 13 799 3018 2337 479 Ezen felül magánkézben volt még 453 gőzgép, 241 villanymotor és 1070 stabil motor is. A táblázat igen tanulságos, ti. nemcsak az olvasható ki belőle, hogy a magánszektor 1951 nyarán még tetemes számú mezőgazdasági nagygéppel rendelkezett Magyarországon, hanem az is, hogy a gépek javításával leginkább a feltételek tekintetében sokkal jobb helyzetben lévő az állami gépállomások maradtak le. 1950-1952 között bizottságok kísérelték meg a még magánkézben lévő mezőgazdasági nagygépek felvásárlását. Ismereteim szerint az első felvásárlási akcióra 1950. május 12- június 6. között került sor, amikor a Mezőgép Vállalat 515 aratógépet vásárolt. Aratógép-felvásárlás, 1950. május-június (db) Üzemképes Javítandó Roncs Összesen Az AGI kapott 103 37 8 148 Az AMG kapott 145 196 26 367 A jelentés szerint az aratógépek felvásárlását a gépekhez való általános ragaszkodás, illetve az nehezítette, hogy a jobb állagú gépek egy részét „részben az érvényben lévő rendeletek alapján, részben minden jogszabály és kötelező formalitás mellőzésével" a termelőszövetkezeti csoportok igénybe vették, amelyek a könnyen szerzett gépeket „központi ellenőrzés és elszámoltatás hiányában" szakszerűtlenül, sőt kifejezetten gondatlanul kezelték, ezért a gépek egy része idő előtt tönkre ment.14 2 A megmaradó, túlnyomó többségében 35-45 éves, javarészt ameták el, hogy a csereingatlan is gyümölcsös. A „nagy tiszteletű Minisztériumot" az nem zavarta, hogy a 49 db 7 éves, tehát éppen termőre forduló almafája helyett félig kiszáradt meggyfákat kapott cserébe. (MOL XIX-K-l-x 379. doboz. Az FM 1964. december 10-i levele Jákli Józsefnek.) 141 MOL-M 276. f. 93/372. őe. FM Gépesítési Osztály, 1951. június 11-i kimutatása. 142 Lázár István hódmezővásárhelyi középparaszt aratógépét 1953-ban azért vette igénybe a megyei tanács, „hogy a termelőszövetkezetek aratási munkálatait'' rrr ^yo: oltsák. A gépet 1952-ben nem tudták felvásárolni, mert már „kifutottak" az időből. Elkobozni sem lehetett, mert az
