Századok – 2004
Közlemények - Ugrai János: Európa politikai megtekintése 1825-ből III/673
694 UGRAI JÁNOS ezen egyetlenegy cselekedete által vetette meg a fundamentomát.12 8 íme így származik egy nagy ideából egy nagy birodalom, egy nemes és bátor cselekedet így nemesít meg egy egész nemzetet. Ott az emberek azok, amire érdemesek, ott lehet az embernek bízni a maga virtusaiban, tehetségeiben, talentumában, mindazok haszontalan vagy káros tulajdonságok a privilégiumok tartományaiban, ott az érdem teszi a követeket, generalokat, ministereket. De egy muszka cárnak egy ilyen követje nem lehetne követje egy francia királynak. A kevélységnek ezen hazája semmi magos polcot nem enged az alacsony származásnak. A muszka birodalom emberek által praesentáltatja12 9 magát - Francia Ország nevek által. Francia Országban az udvar maximái elnyomják a status maximáját, vagyis inkább ott az udvar a status. Megtetszik ez azon sok idétlenségekből, amelyek onnét származnak, s mi is származhatna onnan más egyéb? A lélek a szívet követi, és amint ez elhervad a királyi domesticitásban,130 úgy minden nagyság, amely az udvarba belép, az ott lévő mértékhez szabja magát, s az az ember, aki egy udvari titulus által öszveengedi magát húzattatni, colossus lenne, ha kívül állana. Tudta ezt XIV Lajos jól, cardinál Richelieutől131 tanulta, megalacsonyította ő a nagyokat azáltal, hogy őket maga mellett tartotta, udvariakká és maga kezeseivé tette. De maga Francia Ország tegyen bizonyságot ezen nagy igazság felől; nemde nem csudákkal volt-e elborítva ezen ország azon kevés idő alatt, amelyben a születésbeli aristocratia el volt törölve? A revolutio vétkeit kivévén, a nagy cselekedetek, a nagy emberek nem fejtődztek-e ki mindenütt és minden classisból? Európát nem szintúgy az ő esze, mint az ő vitézsége hódoltatta-e meg? Francia Ország midőn egyforma dicsőséget, tiszteletet ajánlott és rendelt minden érdemeknek, nemde nem heroizmust fejtett-e ki minden szívekből és talentomokat minden fejekből? Micsoda bőségében volna az embereknek és a dolgoknak egy nagy fejedelem, aki tudná azoknak kútfejét keresni, és használni tudna minden erőket! Valóban mely belátás fekszik Fridriknek ezen szavaiban: ha az ember akarja, az emberek sasokká válnak. De mit várhatni már ma a római clerus és udvari emberek befolyása alatt nyögő Francia Országtól? Visszalépett az a maga közönséges sorába. Micsoda magatörekedést önthetnek abba a római papok, akik azt állítják, amit Omár13 2 mondott a Koránról, hogy nem kell egy könyvnél több a földön. Micsoda nemes igyekezetet gerjeszthetnek abban az udvariak, akik az ész munkáját úgy nézik, mint a nemtelen rendnek, a köznépnek mindennapi foglalatosságát. Egy oly igazság az, amelyet nem lehet elég hangosan kimondani, hogy a születésbeli aristocratia a maga másokat kiszorító mestersége által semmiségre kárhoztatja a népeket, elfojtja a virtust csírájában, megakadályoztatja az ész és lélek emelkedését, kiszárasztja a statusok kútfejeit, elszegényíti a népeket és a királyokat minden tekin-128 I. Sándor cár uralma elején ugyan hajlott néhány haladó intézkedés meghozatalára (nem ortodox felekezetűek bizonyos szabadsága, nem nemesek földtulajdon-szerzési jogai, közigazgatási reformok), de a szerző által neki tulajdonított reformoktól elzárkózott. 129 Képviselteti. 130 Itt: királyi udvartartásban. 131 Richelieu bíboros, XIII. Lajos minisztere, 1624-1642. Teljhatalommal kormányozta Franciaországot, s letörte a főurak ellenállását, kiépítette az abszolút monarchia alapiait 132 Omár, a második kalifa, 634-644. Az ő idején indult meg az aruöok rohamos terjeszkedése.
