Századok – 2004
Közlemények - Ugrai János: Európa politikai megtekintése 1825-ből III/673
CSENGERY JÓZSEF KÉZIRATA EURÓPÁRÓL, 1825-BŐL 681 Meg kell vallani, akármely leverő, s keserű legyen is ez az igazság, hogy a félelem sokkal többet tett elejétől fogva a nemzetek javára, mint a királyok jóindulatja. A népek mindenkor úgy traktáltak52 a királyokkal, mint a győzedelmesek a meggyőzettekkel, a népek által nyert kedvező egyezségek mindenkor úgy készültek, hogy azokkal a királyok soha megelégedők nem voltak. Szerencsétlenségre meg szokták azt tagadni a panasztól, amit megengednek a fenyegetésnek, így az igazság és okosság nem mehettek arra, hogy magokban kihallgattassanak, s a história bizonyítja, hogy még eddig a királyok csak a fegyveres kéréseket hallgatták meg, de a népek sohasem mennének ki kötelességek határaiból, ha a fejedelmek tulajdon kötelességeikről meg nem felejtkeznének. A népek vakmerőségét és vigyázatlanságát egyformán lehet sajnálni. Azonban a királyok históriájának egy igen szemléletes exceptióját5 3 szemléltük a mi időnkben. Ama virtusos XVI. Lajos5 4 a legnemesebb elszánással maga ment elébe a maga népeinek, de egyedül maga volt, aki a nemzet óhajtásainak engedni akart. A legellenségesebb ellentállások a körülötte lévőktől származtak, s a nép a maga vak vélekedésében nem választván meg a királyt az udvariaktól, a maga haragjában öszvezavarta a királyt a nagyokkal, nem hitethette el magával, hogy egy francia király a nagyok interesséje ellen a nép interesséjére állhasson -annyira esmeretlen volt ez a jelenés az absoluta potestas55 periódusában. De ha ez a vád igazságtalan volt ezen szerencsétlen fejedelemre nézve, valójában igen igazságos az európai fejedelmekre nézve, akik most mindenből, ami nagy, gátat formálnak minden ellen, ami nem nagy. A Sz. Szövetség, amely mindnyájoknak oltalmára és hasznára állott öszve, most már nem egyéb, mint az európai aristocratiának végrehajtó hatalma. Annak az aristocratiának, amely a jussok egyformasága ellen minden oldalról feltámadt. A Sz. Szövetség, amely mikor magát constituálta,5 6 egészen másképpen beszélt, akkori maga kinyilatkoztatását mostani magaviseletévél egészen visszavonja, minden!ki] tudja, mit ígért a rémülés idején, de ígéretei olyanokká lettek, mint a hajótöréskori fogadások, amelyek csak addig tartanak, míg a szélvészek. Ez a fejedelmek egyesülésének véghetetlen plánuma,5 7 amelyet Fridrik58 gondolt ki, Sándor5 9 hajtott végre, felette bátor, alkalmatos és félelmet okozó, de egy igen nagy veszedelmet foglal magában, t.i. arra vezérelheti a népeket, hogy azok is a fejedelmek példája szerént öszveszövetkezzenek. Még eddig a fejedelmek szövetségei egymás közt és egymás ellen való coalitiók voltak, de most már a fejedelmeknek a népek ellen való coalitiójává változott által, amit a népek igen jól látnak, ami megtanítja őket, hogy jövendőre nézve politikájuknak micsoda irányt adjanak. szuson a nápolyi és pieraonti, 1822-ben a veronai kongresszuson ismét a spanyol forradalmi mozgalom elleni fellépésről határoztak. 52 Tárgyaltak. 53 Kivételét. 54 XVI. Lajos francia király, 1774-1792. 55 Abszolút hatalom. 56 Alkotta, megalapította. 57 Tervezete. 58 Ш. Frigyes Vilmos porosz király, 1797-1840. 59 I. Sándor orosz cár, 1801-1825.
