Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
VEZETŐ MAGYAR DIPLOMATÁK A DUALIZMUS KORÁBAN 661 Nyilván nem lehet egységes képet alkotni a magyar diplomaták nemzetfelfogásáról. Mégis úgy tűnik hogy az a generáció, amelyet Andrássy vitt a diplomáciába, amely élete nagy részét ugyan külföldön töltötte (akkor még nem volt általános, hogy a diplomatát időnként a Ballhausplatzra rendelik) magyar volt és magyar maradt; vagy legalábbis nem élt alapjában más eszmerendszerben, mint a hazai politikai élet műveltebb, világot értő és ismerő felső rétege. A diplomaták ,,identitása" - a második generáció A dualizmuskori magyar diplomaták második generációja akkor került a Ballhausplatzra, amikor a Monarchia mindkét állama beleépült a dualizmus rendszerébe, tudomásul vette annak tartós voltát és igyekezett az adott keretek között biztosítani a maga pozícióját. A magyarok a paritásra törekedtek a közös minisztériumokban és a diplomáciai karban, és belátták, hogy annak megteremtése hoszszú távú program. Az osztrák kormány sok évi halogatás után felépítette a budapesti Akadémia utcában a delegáció palotáját, mutatva, megbékélt a dolgok rendjével: az osztrák delegációnak, és a kormány tagjainak kétévente „le" kell mennie a Monarchia másik fővárosban. „Osztrákok" és „közösek" tudomásul vették, hogy a paritás elvének elismerése a rendszer működésének feltétele. A dolgok illusztrálására álljon itt egy apró történet a bécsi HHStA-ról. Az intézmény ha nagyobb presztízzsel rendelkezett is, mint mai szerény utóda (hiszen akkor egy nagyhatalom uralkodó dinasztiájának és működő külügyi hivatalának a levéltára volt), nem tartozott a külügyminisztérium legfontosabb osztályai közé. 1877-ben Tisza Kálmán miniszterelnök mégis a külügyminiszterhez, vagyis Andrássy Gyulához fordult, hogy a bécsi levéltárban alkalmazzanak magyar tisztviselőket.28 3 „Minthogy ezen levéltárnál jelentékeny magyar osztály létezik, mely hazánk történetére a mohácsi vészt követő időkben dús anyagot rejt, a hazai történettudomány érdekében mindenek felett kívánatos, hogy azon osztály élén magyar történész álljon. Ezt a magyar nemzet jogosan kívánhatja is, mivel nevezett levéltár költségei a közös kiadások rovatai között foglalnak helyet és az alkalmazásban lévő tizenkét hivatalnok soraiban egy magyar sem találtatik." A következő esztendőben Csengery Antal szólt a delegációban magyar levéltári tisztviselő kinevezése érdekében. A minisztérium személyi ügyekért felelős osztályfőnöke Orczy Béla báró egyértelműen elutasította a magyarok kívánságát, szakmailag nem látta fontosnak a dolgot, politikailag pedig megvalósíthatatlan; új magyar hivatalnoki állás létesítését nem lehet elfogadtatni az osztrák delegációval.284 1892-ben már másként állt a helyzet. Addigra az egykori tüchtig gyakornok Károlyi Árpád a Keleti Akadémia professzora lett és a Staatsrchiv igazgató helyettesi 283 Tisza Andrássynak 1877. május 5. HHStA., PA. XL, Karton 326. Tisza felterjesztésében a magyar történészek kívánságára hivatkozik. 284 Orczy Béla Andrássynak 1878. október 18. Uo. Orczy a maga véleményét Arneth Alfred levéltárigazgató jelentésére építi. Arneth figyelmeztet arra, hogy a levéltár, mint minden hasonló intézmény kronologikus beosztású, nincsen „magyar osztálya" és ilyet nem is lehet létrehozni. Viszont van egy fiatal tüchtig gyakornokuk, Károlyi Árpád, aki idővel majd magasabb rangra jut. Arneth a külügyminiszternek 1878. október 17. Uo.
