Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
640 SOMOGYI ÉVA az alkalmaztatási előírásoknak a családi kapcsolatokon épülő, rendkívül belterjes Habsburg bürokrácia körében nehéz volt érvényt szerezni. Ismeretes, hogy a hivatalban jellegzetes és visszatérő gond, hogy ha tisztviselő nem írja alá keresztnevét, nem lehet tudni, hogy a családnak éppen melyik tagjáról van szó.182 A közép-európai viszonyokat kevéssé értő naiv demokrata amerikai elemzők Zichy Ferenc példáján szoktak háborogni, akit hatvanas éveiben minden előképzettség nélkül küldött Andrássy fontos diplomáciai állásba. Zichy esete azonban az alig magyarázható (politikailag is kevéssé indokolható)18 3 kivételek kategóriájába tartozott. Rajta kívül egyetlen személy akadt, aki Andrássy idején megfelelő külszolgálati előképzettség nélkül került a Ballhausplatzra: a harmincas éveiben járó (tehát már nem kezdő) Okolicsányi Sándor, akit kifejezetten azért visz a magyar miniszterelnökségről Andrássy Bécsbe, mert ,,a legmagasabb szolgálat érdekében állónak" tartja „hogy fiatal hivatalnokokat a magyar korona országaiból megnyerjen a közös állami szolgálatnak"18 4 Okolicsányit eredetileg valószínűleg nem is külszolgálatra, hanem a szívesen Írogató fiatalembert afféle minisztériumi sajtóreferensnek szánta, ilyesmit csinált a magyar miniszterelnökségen is. Andrássy emberei valamennyien végeztek egyetemet, vagy legalábbis jogakadémiát. (Ambrózy a pozsonyi jogakadémián, Eperjessy Nagyszebenben.). Feltűnő, hogy tíz hivatalnokunk közül csak Zichy Tivadar végzett a császárvárosban, a többiek nem a bécsi egyetemen szerezték diplomájukat. Zichy viszont a diploma megszerzését követő napon hivatalba lépett, a doktorátusra már valószínűleg nem jutott ideje. A diplomatavizsgáját 24 évesen tette le, ahogyan mások is.18 5 A leendő diplomaták rendszerint húszas éveik első felében túlesnek a ballhausplatzi vizsgán, szükségük van rá, hiszen „rendszeresített" (systematisierte) fizetett állásba csak évek múlva kerülnek. A követek és nagykövetek (24 fő) akik Andrássy után léptek hivatalba, természetesen szabályos hivatali pályát futottak be. Kifejezett „outsider" legalábbis végzettségét tekintve csak néhány akadt közülük: Szögyény-Marich László gróf, a Monarchia huszonhárom éven át berlini nagykövete, Somssich József és Thömmel Gusztáv. Szögyény negyvenegy esztendős korában került a külügyminisztériumba, magyar osztályfőnöknek, majd rövid miniszterség után a berlini követség élére. Jogot tanult Bécsben. A Ballhausplatzra nem végzettsége tette alkalmassá. Magyarként, a magyar politikai viszonyok ismerőjeként, magyar osztályfőnöknek, a paritás képviselőjének hívják a császári ház és a külügyek minisztériumába.186 Szögyény nagykövet viszi diplomácia szolgálatba egy évtizedes magyar belügyminisztériumi szolgálat után vejét Somssich József grófot, nyilvánvalóan azért, hogy leányát maga mellett tudhassa. A 34 esztendős, a korabeli felfogás szerint egyáltalán nem fiatal Somssich Bécsben szabályosan leteszi a konzuli vizsgát A megszokottól eltérő felkészültségű Thömmel Gusztáv báró. Eredetileg katona, a ve-182 Gohichowski 1897-ben köriratban rendeli el, hogy az azonos nevűeket megkülönböztetendő, teljes nevet kell aláírni minden aktán. HHStA., AR. Fach 4, Karton 450. Nr. 100. 183 Diószegi, Bismarck és Andrássy, 183. 184 Andrássy felterjesztése az uralkodónak 1871. december 12. HHStA., AR. Fach 4, Karton 238. 185 HHStA., AR. Fach 4, Karton 392. Vö. Zichy Theodor felvételi kérelme 1870. október 29. és a mellékelt iratok. 186 pályájáról részletesen Somogyi, Vezető magyar tisztviselők a Baiihausplatzon, 121-123.
