Századok – 2004

Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601

636 SOMOGYI ÉVA kereskedelmi minisztérium államtitkára, (később a külügyminisztériumi osztály­főnöke,) Láng Lajos a budapesti egyetem közgazdaság professzora.15 5 A nyolcórás írásbelin német és francia nyelven kellett egy-egy témát kidol­gozni. A rendkívül széles témakört felölelő dolgozatokat ma is őrzik a külügymi­nisztérium személyi iratai között. Godsey szerint a dolgozatok alkalmasak voltak arra, hogy a jelölt politikai szimpátiájáról meggyőződjön a magas bizottság.1 5 ® Akár igaza is lehet Godseynak, de aligha lehet nyomát találni annak, hogy e „szimpátia" a jelölt felvételében szerepet játszott volna. Amúgy is elég bonyolult dolog a politikai szimpátia kérdése ebben a birodalomban. Vajon mit illett vála­szolni 1901-ben „A parlamenti kormányzati rendszer előnyei és hátrányai" c. esszékérdésre? Akkor — kivételesen — nemcsak Magyarországon, hanem Auszt­riában is liberálisok voltak kormányon. Agenor Gohichowski gróf volt a külügy­miniszter, aki komolyan vette a parlamenti felelősséget, kénytelen volt, hiszen másként a dualista intézményrendszer nem működött. De ő maga éppúgy, mint minisztériuma vezető tisztviselői nyűgnek érezték az alkotmányos kötöttségeket. Bizonyos politikai színezete volt persze az olyan kérdéseknek is, amelyek a jelölt speciális ismereteit tudakolták, azt, amit a hivatalos minősítésekben „Landes­kenntnissenek" neveznek és egyszerűen ország-ismeretnek szoktak fordítani. Az ilyen kérdések azt igazolják, hogy bármennyire „nemzet feletti" volt is a diplo­mácia, a külügyminisztériumban mégis számon tartották a jelöltek nemzeti kö­töttségeit és abból adódó tudását. Ha a karlócai érsek azzal ajánlja szerb ortodox honfitársát a külügyminiszter figyelmébe, hogy a fiatalember jól ismeri a szláv országok nyelvét, kultúráját, belső viszonyait, akkor nyilván azért teszi, mert a jelölt szempontjából előnyösnek tartja.15 7 A szóbeli vizsga jogi, történeti, közgazdasági tárgyakból állt és több napig tartott.15 8 Tartalma az évtizedek során jócskán megváltozott.15 9 A korai években nemzetközi jogból, diplomácia történetből, különös hangsúllyal a Német Szövetség jogából, osztrák büntetőjogból és közigazgatásból kellett vizsgázni. A 60-as évektől űj téma a kereskedelem és iparpolitika, a Német Szövetség jogrendszerének ok­tatása pedig elveszíti jelentőségét.16 0 1904-ben a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter a kormányfővel egyetértésben nyomatékkal kéri, hogy a diplomatavizs­ga tárgyai közé vegyék fel az osztrák közjog mellett a magyart is. Elengedhetetlen — írja Lukács György miniszter Goluchowskinak —, hogy azok, akik az osztrák és a magyar államok jogait a külfölddel szemben képviselni fogják ismerjék ezek­nek az államoknak a jogrendszerét. Ezt a tudást a jogi tanfolyamok elvégzése önmagában nem garantálja, mert a Monarchia mindkét államának jogi főiskoláin 155 Láng Lajos a diplomatavizsgákon való közreműködéséért kap 1896-ban titkos tanácsosi címet. HHStA., AR. Fach 6, Karton 39. 156 Maximilian von Riedl dolgozata. Godsey, Aristocratic Redoubt, 44. 157 Sztojakovic Arsemus érsek hivatali kötelességére és a tradícióra hivatkozik, amikor Fedor Demelicet ajánlja a miniszter figyelmébe 1871. április 1-én. HHStA., AR. Fach 4, Karton 69. (Perso­nalia Demelic). Demelic 1872-ben leteszi a diplomatavizsgát, és alkalmazzák a minisztériumban. 158 Erfordernisse für den Eintritt in den inneren oder äußeren Dienst des k. und k. Ministerium des Äußern. In: Jahrbuch des auswärtigen Dienstes 1897, 261-264. 159 Erlaß des Ministerium des Äußern von 6. Juni 1856. RGBl 25 (1856) 322-324. 160 Leitfaden für die Candidaten der Diplomatenprüfung 1870. Vo. Godsey, Aristocratic Redoubt 56 ff.

Next

/
Oldalképek
Tartalom