Századok – 2004
Tanulmányok - Somogyi Éva: Magyar diplomaták a közös Külügyminisztériumban III/601
Somogyi Éva MAGYAR DIPLOMATÁK A KÖZÖS KÜLÜGYMINISZTÉRIUMBAN I. „A KÉPESSÉG A DÖNTŐ, A DIPLOMÁCIAI KAR NEM NEMESI KASZINÓ" A Monarchia 1867-ben bekövetkezett alkotmányos és dualista átalakítása alapjában megváltoztatta a császári ház és a külügyek minisztériumának helyzetét és szerepét.1 A dualista berendezkedés következtében a külügyminisztérium bizonyos fokig egy birodalmi miniszterelnökség szerepét is betöltötte. Oda tartoztak a közös minisztertanács, a delegációk ügyei és általában azok a dolgok, amelyek ugyan nem voltak szorosan külpolitikai természetűek, ám a Monarchia egészét érintették. Beust megszervezte a maga birodalmi kancelláriáját és bár azt később formálisan felszámolták, valamilyen formában az később is továbbélt, a Gohichowski érában a „Cabinet des Ministers" nevet kapta. Egyszerűen szükség volt egy olyan hivatali osztályra, amely Magyarországgal és a Reichsratban képviselt királyságokkal és országokkal, azaz Ausztriával, ill. a két ország kormányával tartotta a kapcsolatot. A szervezet változása természetesen hatott a hivatali apparátusra. A kiegyezés után a miniszterhelyettesi funkciót betöltő egy államtitkár helyett két ilyen állást létesítettek, kifejezetten azzal a céllal, hogy általuk a közös külügyminiszter állandó kontaktust tarthasson a két ország kormányával, amelylyel a külügyminiszternek a törvény szavai szerint is együtt kellett működnie. A külügyminisztériumba 1867 után egy sor magyart hívtak, magasabb és alacsonyabb rangú tisztviselőket, szükség lett nyelvtudásukra, a magyar viszonyokban való jártasságukra. Amellett a magyar tisztviselők alkalmazása a dualista paritás követelménye volt. Andrássy magyar miniszterelnök az új kormányzati rendszer kialakításakor különösen hangsúlyozta annak fontosságát, hogy magyar tisztviselők meghívásával a központi kormányzat Magyarország iránt tanúsított jóindulatát demonstrálja.2 A diplomáciai testület és a Monarchia alkotmányos- dualista átszervezése A Monarchia dualista átszervezése önmagában és egy csapásra nem érintette a diplomáciai testületet, annak átalakulása sokkal inkább egy folyamat volt. Hiszen a Habsburg Birodalom új külpolitikai orientációja sem egy csapásra ment végbe - bármennyire összefüggött is a belső átalakulással. Heinrich Lutz egy egész 1 A kérdésről részletesen: Somogyi Éva, Vezető magyar tisztviselők a Ballhausplatzon. A Monarchia és/vagy a nemzet szolgálatában? In: Aetas 2001/3^4. 115-139. 2 Somogyi Éva, Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. A közös minisztertanács 1867-1906. (= História Könyvtár. Monográfiák 8. Budapest 1996) 26-30.
