Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
598 VÁRI ANDRÁS kéri be magának a kerületi gazdasági ülések jegyzőkönyveit, mindig megteszi ezt. Sőt, nem csak bekéri és elolvassa, de napirendi pontonként reagál rájuk, és végül nem csak utasítja így a tisztséget, de még az ülésekről való jelentés, beszámolás szabályait is egységesen előírja, megfelelő formanyomtatványok kibocsátásával.19 6 Volt tehát rendszerváltozás, legalábbis a Károlyi-birtokokon, de valószínűleg a többi hasonló nagyságú és fejlettségű magyar nagybirtokon is. A kérdés most már az, hogy ispánunk csak elszenvedte vagy alakította-e a változásokat? Abban az értelemben bizonyára szenvedő alany volt, hogy nem vette elég komolyan a változásokat, támadási felületet adott ellenségeinek, akik az ispán vissza nem fogott mohósága, és a gyám rendteremtési igyekezete által együttesen létre jött alkalmat kihasználva, képesek voltak elérni egy nagy uradalmi vizsgálatot, és így az ispán lebukását. Ezen a ponton azonban nyilvánvaló alternatíva kínálkozott. A legtöbb tiszt a hasonló helyzetekben — még a gyámi rendteremtés időszakában is — elismerve hibáit és bűneit, a gyám kegyelméhez folyamodott.197 Mike is kegyet kért első, a gyámhoz intézett replikájában, de azt a kegyet, hogy az ellene tett vallomásokat megismerhesse és azok ellen magát védeni tudja. Tehát az ispán már a per kezdete előtt is visszabeszélt, magát igazolni kívánta, nem átallotta az uradalmi vizsgálat megállapításait vitatni, magatartásával implikálva azt a lehetőséget is, hogy szembeszáll a gyámnak az uradalmi vizsgálat alapján hozott döntéseivel. Ebben a magatartásban az is benne rejlik, hogy az ispán nem fogadja el azt, hogy a birtokos és gazdatisztje viszonyát az úr és szolgája viszonyaként értelmezzék, hanem valamiféle jogegyenlőséget feltételez kettejük között. Ezzel az értelmezéssel az a probléma, hogy egyszerűen nem lehet tudni, hogy volt-e, s ha igen mekkora választási lehetősége Mikének, vagy esetleg valamilyen okoknál fogva az elejétől kezdve az ő számára is világos volt, hogy úgysem kaphat kegyelmet. Az első vizsgálat erre nem ad támpontot, annak terjedelme, részletessége, a vizsgálótisztek rangja nem különbözik a többi nagyobb vizsgálattól. Különbözik viszont a két vizsgáló tiszt „komisszár"-i megbízatása, és különösen a régensnek a deputátum kapcsán Lubinszkyval folytatott játéka, amely mintegy a komisszárkodást büntette. Ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy Mike előremenekült, vagyis elejétől fogva egy perre — lehetőség szerint vármegyei szinten folytatott perre — gondolva folytatta az összecsapást az uradalommal, akkor viszont nem lehet tőle eltagadni az aktív, alakító szerep dicsőségét. Csak éppen mást alakítottak ő meg az uradalom, élén a gyámmal: Mike a jogegyenlőségnek az úr-szolga viszonyból kinőtt gazdatiszti alkalmaztatási viszonyra való kiterjesztését igyekezett elérni. Az uradalom a gazdatiszti alárendeltség jogi eszközökkel (pl. a bizonyítás terhének áthárításával) való megerősítésén keresztül a nagybirtok-üzem bürokratizálódását, azon keresztül pedig hatékony működését próbálta biztosítani. Mindkét igyekezet 196 OLK P 407. 1816. Nr. 634. 1816 március 24-én a gyám a gazdasági ülések jegyzőkönyveinek vezetésénél alkalmazandó mintákról, formulárékról dönt. 197 Vö.. OLK P 407. 1815. Nr. 2925. Hennyei Ignác encsencsi ispán „az ellene beadott vádak következésében Tiszti visgálatot tévén, tettéért engedelmet kér, hívséget fogad és magát kegyelembe ajánlja". Beadványára a határozat az „irományok közé tétel". A vádakra és az encsencsiek panaszára a túlrobotoltatás, a hátrányos reguláció és az ispán túlkapásai ellen v". Nr. 1705, 1707; itt is Lubinszkyt és Ottrokóczyt bízzák meg a vizsgálattal.
