Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
594 VÁRI ANDRÁS szintjére, hanem az ecsediek terheit a korábbi szinten szabályozó szerződést kellett volna kötni köztük és az uraság között. A vármegyei ítéletek ennek az elvnek meg nem felelvén, a helytartótanács 1782-ben visszaküldte a már befejezett pert a megyének, és elrendelte, hogy az 1776. évi királyi parancsnak tegyenek eleget. Ezért 1785-ben az úriszéken közölték a jobbágyokkal, hogy a csekély pénzbeli adózás marad, de erről semmilyen szerződést nekik nem adtak.17 9 Mikor aztán 1792-ben, hét évvel később az uraság az akkor az ecsediek által árendált kisecsedi és szentmártoni puszták bérét egyoldalúan fölemelte, az ecsediek egyszerre panaszkodtak rendezetlen státusuk és az általuk használt földek terheinek növelése ellen. Állításuk szerint Kisecsed Ecseddel eredetileg egy községet alkotott, az uraság később önkényesen választotta le a kisecsedi pusztát, a terhek emelése is önkényes tehát. Kisecsed követelése ugyan teljesen új elem volt a perben, de az ecsediek fejében nyilvánvaló és logikus volt a kapcsolat a rendi státus és a gazdasági alap terhei között. Ezzel a panasszal előbb a vármegyéhez fordultak, utána 1796-ban úrbéri pert kezdtek az úriszéken, követelve, hogy a kisecsedi határt is vonják az 1776. évi királyi parancs érvényességi körébe, vagyis az ott használt földek után se kelljen többet fizetni a gazdánkénti 1 vonásforintnál.180 Állításukkal az ecsediek a legkülönbözőbb fórumokon szenvedtek vereséget, végül 1876-ban sikerült kiegyezniük az uradalommal. Közben azonban 1804 és 1810 között az uradalom újra meg újra megpróbálta birtokba venni az ecsediek által használt kisecsedi pusztát. Az elgondolás az volt, hogy mivel a kisecsedi puszta használata vitás, majorsági kezelésbe veszik a pusztát, kész tények elé állítva az ecsedieket.18 1 Ez 1808-ban „brachium"-mal, a megye által kirendelt karhatalommal történt, ami gyakorlatilag a megye közegeinek vezetésével felvonuló, de a nagykárolyi hajdúvárosi katonákból illetve a környező falvak jobbágyaiból álló csapatot jelentett. A feladat a kisecsedi puszta és Nagyecsed mezőváros közti határjelek hivatalos fölállítása, és a kisecsedi határnak az uraság részére való átadása lett volna. Karhatalom azért kellett, mert az ecsediek ellenálltak, a határjeleket széthányták, a határkijelölő megyei közegeket előző, erővel nem támogatott határkijelölő kísérleteik alkalmával egyszerűen elkergették.182 Az 1808. évi kísérletre összesen 500 embert mozgósítottak, igaz, ezek négyötöd része jobbágy volt. Az összecsapás egy halálos áldozatot is követelt az ecsediek közül.18 3 De az ecsediek marháit a pusztából végleg kihajtani csak 1810 szeptemberében sikerült az uradalomnak.18 4 Saját állatainak odahajtásával és egy 179 Uo. 12. 180 Uo. 12-14. 181 Uo. 17-18. Az uradalom a puszta majorsággá alakítása előtt, 1808 február 12-én fölhívta az ecsedieket, hogy nyilatkozzanak, kell-e nekik az ecsedi puszta holdankénti harminc krajcár évi bérért. Tekintve, hogy a puszta ekkor még csak kis részében volt szántó, nagyrészt erdős-vizenyős legelő, az ajánlat csak akkor ítélhető meg, ha tudjuk, konkrétan melyik, mekkora részére vonatkozott ez a bértétel. Azonban már április 27-én közhírré téteti az uradalom a majorkodás kezdésére irányuló szándékát a Mike-perből is ismert szolgabíróval, Rápolthi Nagy Györggyel, intve egyben a lakosokat, hogy azt ne akadályozzák. 182 Uo. 19-23. 183 Uo. 24-27. 184 Uo. 32-33. Az első alispánnak, Eötvös Sándornak a vármegye ezúttal is teljhatalmat ad brachium alkalmazására, de nem világos, hogy erre ténylegesen is sor került-e?
