Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
586 VÁRI ANDRÁS céves korában már nyírbátori ispán. A karrierben a jó családból származás mellett képzettsége is segíti, nemcsak a gyám által elvárt filozófiai tanfolyamot (tehát a gimnáziumot követő két évet) végezte, de valahány szemeszter jogot is. Magyarul, latinul, németül és szlovákul beszélt, írt és olvasott. Csermák talán nem csak bűntárs — segítőként is hasznosnak bizonyulhatott. Mint már többször láttuk, a számadás-ellenőrzés időben is elnyúló, roppant munkaigényes folyamat, ha van egy jóakaratú kolléga a számvevőségen, aki esetleg már azelőtt közli az egyes vizsgálati fázisokban felmerült kifogásokat, mielőtt azokat hivatalos megállapításként közölték volna, akkor a számadónak időben és feltűnés nélkül módja van pótlólag belégeket beszerezni, különböző anyag- és terménykészleteket átcsoportosítani, a kifogásokat hatékonyan elhárítani. A deputátumot meghaladó állatlétszám — szabályellenes — tartása és együttes legeltetése azonban még távolról sem a visszaélések non plus ultrája, inkább gavallérvétségnek tűnt a tisztikar szemében. Csermákon kívül a szomszédos királydaróci uradalom tiszttartójáról is konkrétan kiderült a vizsgálatokban, hogy a vállaji ispánságban Mike állataival együtt legeltette a állatait.153 A nagykárolyi pénztáros (perceptor) is együtt teleltette kétszáz juhát Mike háromszáz juhával 1812-ben.154 Ennél a bocsánatos bűnnél a korabeli tiszti közvélemény is valószínűleg másként ítélte meg Draskóczy József együttműködését Mikével. Draskóczy József Mikét követte a lugosi ispánságban, a szomszéd nyírbátori uradalomban, amikor Mikét onnan a vállaji ispánság élére tették. Valószínűleg 1811-ben körül lett Draskóczy szaniszlói ispán, ugyancsak a nagykárolyi uradalomban, Mike közvetlen déli szomszédjaként. Mikének ebben a minőségében adja — visszamenőleg — a tanúsítványt a Szaniszlóról a háza fedélszékéhez vett keményfákról. Ót magát már 1813 májusban áthelyezik nagykárolyi aedilis, tehát „épületekre vigyázó", de — szerintem — inkább az építkezésekhez szükséges anyagokra felügyelő ispánnak. Ebben a minőségében is akadhatott dolga a Károlyban házat építő, téglát, meszet, fát szerző Mikével, de ez csak sejtés, nincs rá konkrét adatom. Azt viszont több tanú is vallja, hogy Mike gabonát, illetve pálinkát fuvaroztat velük robotba Draskóczyhoz Nagykárolyba, hogy a cimbora saját fogyasztására vagy eladásra, az nem demi ki.155 Ha tehát az uradalmi vizsgálat, és később a felperesi kereset azt állapítja meg, hogy Mike lopta ezeket a dolgokat, akkor logikus módon az és egy füst alatt lakhelyének kiigazítását, búzában és tűzifában fizetése javítását kéri. Kérését nem teljesítik, nem lévén elfogadható oka annak, hogy már az első évben emeljék járandóságát. 153 OLK P 407. Nr. 52. p. 29. Süveges János kerülő első vizsgálatban tett vallomása szerint egy évben a két tiszt marhái együtt teleltek Fábiánházán az uraság szénáján. 154 Uo. 17. Hajner János hajdú első vizsgálatban tett vallomása. 155 Az 1816. novemberi úriszék előtt a vállaji község beadványának 31. vádpontjára nézve Milán Pál megerősíti vallomását, hogy a gazda kb. fél szekérnyi szénával betakarva egy 150 iccés hordó pálinkát rakatott fel szekerére és vitetett Draskóczy ispánnak Nagykárolyba, robotban. OLK P 407. 52. p. 192. Ugyanekkor másik négy vállaji paraszt azt tanúsítja, hogy az uraság granáriumából a gazda egyenként 10-10 köböl rozsot vitetett Draskóczy ispánnak, uo. 197. Az 1817 januári úriszéken, ahonnan a gazdák nagy részével együtt az eredeti tanú Mélán Pál is távolmaradt, Rothweiler gazda avval igyekszik mentegetni Mikét, hogy azt a pálinkát Mélán a vállaji pálinkafőző zsidótól vitte Károlyba Draskóczynak, merthogy az előtte kifőzni való életet küldött Vállajra a zsidónak, ezt hallotta a zsidótól, uo. 220. A harmadnapra mégiscsak előkerülő Mélán pontosít: a zsidótól vitte el, ám a gazda és a cancellista jelenlétében, uo. 235.
