Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
576 VÁRI ANDRÁS el, 1813. január 3-án bekövetkezett halálától az év novemberig második férje, gróf Keglevits Ágoston veszi át. Ekkor viszont ő is meghal, így a király a Károlyi-árvák gyámjának az elhalt anya öccsét, gróf Waldstein-Wartenberg Emánuelt nevezi ki, aki ezt a tisztét 1821. november végéig viseli. A Waldstein-Wartenbergek eredetileg cseh- és morvaországi család, 1635-ben ugyan indigenátust nyertek, ám csak az egyik ág 18. század végi generációja látszik elmagyarosodni: maga Emánuel gróf egy Sztáray-lányt vesz feleségül, két nővére magyar arisztokratákhoz megy férjhez.10 5 Emánuel gróf Pesten lakik, hibátlanul ír magyarul, és nyilvánvalóan rendelkezik gazdasági ismeretekkel. Amikor 1813-ban átveszi a gyámi megbízást, az a benyomása, hogy a gyámság immáron egy évtizede alatt a birtokigazgatásban hanyagság és visszaélések ütötték fel a fejüket. Már posztja elfoglalásakor, legelső levelében keményen megfenyegeti a tiszteket: „félre kell minden tekintetet, s kedvezést tennem, s szoros fenyítékkel azok iránt lennem, a kik Hivatalbéli kötelességeket megvetvén, az árvák javára nem fognak pontosan ügyelni; mert a felelet terhe, melly alá mint csak az árvák Javainak őrzője, s Gondviselője vetve vagyok, gátolnak azon engedelmességtől [ti. engedékenységtől], melly a Tulajdonosoknak állhat egyedül szabadságokban."106 Nemcsak a kegyelmi- és személyi ügyeket tartja fenn magának, amit általában még a gazdaságvezetés iránt kevésbé elkötelezett arisztokraták is megtesznek, hanem a gazdaságiakba is beleszólást kíván. Ennek érdekében többször is beutazza a birtokokat, és mindenkori tartózkodási helyére kéri fölküldeni a heti kétszeri „gazdálkodó székek" jegyzőkönyveit. A gazdálkodó székek a három birtokkerület élén álló inspektorátusok tanácskozásai, ennél mélyebbre nem nyúl ugyan a gyám, de külön-külön is levelez arra érdemesnek tartott tisztekkel. A gyámnak az inspektorátusok jelentéseit, más beadványokat és kéréseket vagy egyenesen a bonorum regens (magyarul is csak Régens úr) terjeszti elő saját véleményével együtt, vagy a gyám adja ki a régensnek véleményezésre a közvetlenül hozzá érkezett ügyeket. A gyám és a régens között igen hamar jelentős feszültségek keletkeznek. Lehet ugyan ebben össze nem férhetés is, de lehet a kétféle helyzet okozta nézetkülönbség — a gyám távolból, de majdnem birtokosi hatalommal, a régens közelről, az 1806 óta tartó szolgálat és helyszínen (Nagykárolyban) lakás által adott helyismerettel, de az aktív gyám hivatalba lépése óta alárendeltként tekint az igazgatási gyakorlatra. A két pozíció hamar ideológiai 105 Nagy Iván szerint gróf Emanuel Waldstein-Wartenberg 1773-ban született, 1829-ben halt meg, felesége gr. Sztáray Mária-Teréz volt. Emánuel gróf tehát négy évvel fiatalabb öccse volt özv. gr. Károlyi Erzsébetnek, egy másik nővére, Antónia gr. Koháry Ferenchez, húga, Vilma (Wilhelmine) gr. Colloredo-Mansfeld Jeromoshoz ment feleségül. Első unokabátyja, gr. Waldstein-Wartenberg János szatmári kanonok, nagyprépost volt az 1820-as, 1830-as években, noha az adatok ellentmondóak a pontos dátumra nézve (Vö.. Nagy Iván: Magyarország családjai, XII. Pest, 1865, 21-25. Waldstein család ill. Szatmár-Németi sz. kir. város egyházi és polgári történetei. Összeszedte Sarkadi Nagy Mihály, rendszerbe ütötte s kiegészítette Bartók Gábor, Szatmár 1860, illetve Bagossy Bertalan: Szatmár-Németi története, in: Borovszki Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye. Budapest, 1896) Gróf Emánuel Nagy Iván szerint az Ung megyei vinnai uradalmat bírta, felesége, gr. Sztáray Mária-Teréz jogán. A titoknoki jegyzőkönyv rendelkezéseinek keltezései megerősítik, hogy 1814-16 között Emánuel gróf többször is időzött Vinnán. Mindent egybevetve jogos Emánuel grófról helyismeretet és gazdálkodási műveltséget föltételezni. 106 p 414 No 65 6 д levél kelte 1813 november 22, Pest.
