Századok – 2004
Tanulmányok - Vári András: Uralom az uradalomban. A nagybirtokos; a gazdatisztek és a parasztok közötti hatalmi viszonyok egy per tükrében az 1810 –es években III/539
570 VÁRI ANDRÁS a tanúk, és maga a vevő által is elismert, különösen nagyösszegű (12 050 Rft) gabonaeladására vonatkoztatják a kártérítési igényt, levonva belőle azokat a gabonavásárlásokat, amiket Mike dokumentálni tud. A maradék összeget követelik kártérítésként, hiszen azt Mike az urasági földben termett gabonáért kapta, amelyhez nem volt semmi joga. Hasonlóképpen bizonyítottnak látják a felperesi képviselők, hogy Mike mind a próbacséplésnél, mind a gabona csapott vékával való kiadásánál és púpozott vékával való beszedésénél csalt, ezért egyszerűen visszamenőleg egyharmaddal növelik azt az összeget, amiről számadásaiban számot kellene adnia. Az úriszék a két követelést eltérően kezeli. Jogosnak ismeri el a gabonaeladásból származó bevételre vonatkozó uradalmi igényt, követve az uradalmi érvelést, hogy az ispánnak nem teremhetett jogszerűen saját gabonája, mert vagy majorsági földbe vetett, akkor olyat használt, ami nem az övé, vagy remanentiálisba, ám a remanentiális föld bérletéért az ispán által fizetett bérösszeget az úriszék az uradalmi számadásokban sehol sem talált.9 2 Az úriszék már nem tud ilyen megértő lenni az uradalomnak az ispán cséplési és egyéb manipulációival kapcsolatos követeléseivel szemben. Noha a tanúvallomásokból valóban egyértelműen kiderül, hogy az ispán a falu pecsétjét időnként magánál tartotta, illetve arra tette rá, amire akarta, ezért a próbacséplésnél, hasonló alkalmaknál a helység pecsétje alatt adott, de valójában a bírák tanúskodását nélkülöző tanúsítványok lyukas garast sem érnek, kártérítést csak a kár konkrét, bizonyított nagysága alapján lehet megítélni. Ez itt nem teljesülvén, az ispánt ez alól a vádpont alól már az úriszék is fölmenti, a fölmentést a vármegye is megerősíti.9 3 A vármegye széke viszont ugyanezt az elvet már kiterjeszti az ispán saját gabonájának eladására is. Lehet, hogy a gabona a jogtalanul használt földben termett, de lehet, hogy vette az ispán, nem lehet puszta feltevés alapján megítélni. Sőt, a megyei bíróság elismeri, hogy önmagában már a gabonának az uraság híre nélküli nagybani eladása is az instructio megsértése. Ennél még egyértelmű, hogy amikor az ispán urasági gabonát saját padlásra hordatott, már nyilvánvaló vétséget követett el az instrukciók ellen, és ez okból az ispánnak az uradalmival elvegyített saját gabonáját annak idején az instrukcióban kilátásba helyezett büntetésnek megfelelően el lehetett volna kobozni. Mivel azonban ez akkor nem történt meg, a perben az uraságnak csak olyan kárát lehet megítélni, amely nagyságában meghatározható, és bizonyíthatóan az ispán okozta. Ez pedig itt nem áll fönn, így tehát a vármegye székén az ispánt az e pontban követelt, és az úriszéken megítélt 10 107 forint alól is fölmentik.9 4 Nincs értelme a többi, kisebb tételt is nyomon követni, látjuk a kialakuló képet. A vármegye minden esetben elébe helyezi egyrészt a felek közötti jogegyenlőség, másrészt a konkrét bizonyíthatóság, illetve az ártatlanság vélelmének szempontjait minden más szempontnak. A bizonyíthatóság csúcsát a hiteles írásbeli dokumentumokkal vagy közvetlen tudomással bíró tanúk vallomásával való bizonyítás jelenti. Az alakuló, igazgatását és gazdálkodását modernizálni igyekvő 92 Uo. 835-890. 93 Uo. 835-890, ill. 1189. 94 Uo. 1188.
