Századok – 2004
Tanulmányok - Honvári János: A mezőgazdasági nagygépek állami monopóliumának kialakulása I/39
56 HONVÁRI JÁNOS vételét.7 3 A téti gépállomás dolgozói a magántraktorost egyszerűen „elzavarták a munkából", annak ellenére, hogy Győr-Sopron megye elmaradt a mélyszántásban. 74 A magántraktorok munkalehetőségét az is csökkentette, hogy 1948/49-re a lovak és ökrök száma jelentősen nőtt és számos egyéni gazda saját igásállataival szántott.7 5 Mint ismeretes, 1948-tól — minden egyéb feltételtől függetlenül — kuláknak számított az, akinek mezőgazdasági nagygépe volt.7 6 Számos rendelkezéssel — amelyekkel egyáltalán nem titkolva a falusi „kizsákmányolók" korlátozását és likvidálását készítették elő — csökkentették a bérszántás és bércséplés jövedelmezőségét.7 7 Gazdasági főtanácsi határozat maximálta az igaerővel és traktorral végzett munkák díját, amelynek megállapításánál gondosan ügyeltek arra, hogy a magánosok jövedelmezősége kisebb legyen, mint az állami üzemeké.7 8 Az FM Gépesítési Főosztálya külön felhívta a gazdasági felügyelők figyelmét, hogy a megállapított díjak betartását ellenőrizzék, és ha szabálytalanságot, visszaélést tapasztalnak, akkor azt „az illetékes rendőrhatósággal haladéktalanul" közöljék, mert ez „bűncselekmény".7 9 Az 1948. évi erős progressziót mutató általános jövedelemadót azoknak is fizetni kellett, akik mezőgazdasági gépekkel rendelkeztek.80 1948 februárjától a magánosok számára megszüntették a kedvezményes kenőanyag-juttatást, majd néhány hónappal később az üzemanyag szabad forgalmát. A jegyre adagolt üzemanyaggal sakkban lehetett tartani a magángép-tulajdonoso-73 Mivel a tervhez képest szinte valamennyi mezőgazdasági munka vonatkozásában állandó lemaradásban és késésben voltak, ezért a Szabad Nép 1950. október 28-i vezércikke elítélte ezt a gyakorlatot. Több helyen előfordult - olvashatjuk az újságbein -, hogy „egyesek akadályozták a magántulajdonban lévő traktorok részvételét a szántásban. A bicskei járás MGO-ja egyenesen „megtiltotta, hogy magántulajdonban lévő traktorok szántsanak". Az ilyen intézkedés „hibás és megengedhetetlen. Nekünk nemcsak a gépállomásokat, hanem a magánkézben lévő traktorokat is fel kell használnunk a mélyszántás elvégzésére". 74 A gépállomás ezt ugyan tagadta, azt azonban elismerte, hogy felvetődött: osszák be olyan helyre a magángépet, ahol az a gépállomás erőgépeit „munkájukban nem zavarja". (MOL XIX-K-l-x 47. doboz. Az ÁMG a Győr megyei központnak, 1950. december 15.) 75 A kormányzat az igásállatok szántási kötelezettségét továbbra is előírta, így 1948 őszén minden kettős ló- és ökörfogattal minimum 20, tehénfogattal minimum 10 kh-t kellett őszi vetés alá megmunkálni. (245.300/1948. F M. sz. rendelet az 1948. őszi mezőgazdasági munkálatok biztosítása tárgyában. Magyar Közlöny - Rendeletek Tára, 1948. 186. sz. 1816-1818.) 76 Nagygéptulajdonos természetesen nem lehetett tagja az 1948 nyarától alakuló földbérlő szövetkezetnek és földműves-szövetkezeti táblás csoportnak. (12.00/1948. Korm. sz; rendelet a földbérlő szövetkezetekről szóló 8000/1948. Korm. sz. rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról, illetőleg kiegészítéséről. Magyar Közlöny - Rendeletek Tára, 1948. 247. sz. 2368-2374.) 77 Szabad Nép, 1948. szeptember 29. 78 Magánosok könnyű és középkötött talajon végzett szántásért centiméterenként 2 Ft-ot, a gépállomások 2,50-2,90 Ft-ot kérhettek az egyéni gazdáktól. (Lásd: GF főtitkárának 81 070/1948. Á. H. sz. rendeletét a traktorral végzett munkák legmagasabb díjának megállapítása tárgyában. Magyar Közlöny - Rendeletek Tára, 1948. 217.sz. 2177. A gépállomási traktorok egyéniek számára 1948 őszén végzett gépi munkák díjtételére vonatkozóan lásd: Szabad Nép, 1948. október 23.) 79 MOL XIX-K-l-x 18. doboz. Az FM 321.601/1948. V I. üo. 1948. október 27-i körrendelete a gazdasági felügyelőknek. 80 Traktor és cséplőgép esetén a tiszta jövedelem után, egyéb mezőgazdasági gép esetében a gép súlya alapján fizették a gazdák az adót. (13.400/1948. (1949.1. 7.) sz. Korm. rendelet az általános jövedelemadó tárgyában. Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye II. Minisztertanácsi és miniszteri rendeletek 1949. I. kötet. Budapest, 1950. 150-158.)
