Századok – 2004

Krónika - Kristó Gyula (1939–2004) (Makk Ferenc) II/531

536 KRÓNIKA ném, hogy régebbi könyveit soha nem változatlanul, hanem mindig jelentősen átdolgozva, kibővítve és felfrissítve tette ismét közzé. Közülük mindössze egyet említek meg példaként, mert ez volt a 100. könyve (Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Szeged 2003.) Ugyanebben a hatéves periódusban számos új és fundamentális múvet adott ki, amelyek alapkönyvek lesznek még hosszú évtizedekig a kutatás számára. Önálló kötetben dolgozta fel a teljes Arpád-kor történelmét (1998), amely szerintem e korszakra nézve a legjobb monográfia. E művet átdolgozott formában Franciaországban is publikálták (2000). Külön könyvet szentelt a 11. századnak (1999), társszerzői monográfiában megírta a 9., illetve a 14. század históriáját is (2002, 1998). Hiánypótló és eredeti munkája szól a teljes középkori magyar történetírásról (2002). Monográfiát készített Szent Istvánról is (2002). Teljesen modern felfogásban tárgyalta a középkori Magyarországon érvényesülő történeti térszervezést és tájszemléletet (2003). A munkássága iránti nemzetközi érdeklődés fokozódását mutatja az, hogy Németországban két fontos könyvét is kiadták átdolgozott formában (1999, 2001). A magyar történelem egészét tárgyaló korszerű monográfia részeként — több mint 200 oldalon — megírta a kezdetektől népünk históriáját, egészen 1526-ig (2002). Ugyancsak 2002-ben látott napvilágot Kristó Gyula Erdély könyve, amely Erdélyország korai történetét — az elérhető teljes forrásanyag alapján és korrekt hangnemben — tárgyalva egyértelműen bebizonyítja, hogy a román történetírás alapját képező dáko-román kontinuitás-elmélet a román mitológia (azaz a mesék) és nem a történeti igazságok közé tartozik. E kivételes értékű könyv 2003-tól angolul is olvasható, és remélhetően hamarosan románul is hozzáférhető lesz. A maga műfajában szintén hézagpótló és páratlan fontosságú az a könyve, amely a magyar fóld idegen népeinek históriáját mutatja be a településtörténet segítségével 1526-ig. Az említett 35 könyvből 33 kötet 2003. szeptember 30-a előtt került kiadásra (2 mű ez után jelent meg). Érthetetlen módon a magyar történettudomány számára azonban 33 kötet sem volt elegendő ahhoz, hogy Kristó Gyulát 2003. szeptember 30-ig (az ajánlási idő lezárultáig) a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává ajánlják. * Minden megemlékezés egyben értékelés, méltatás, ezért természetesen vitatható. Nyilván ez az írás is. Mindenesetre én Kristó Gyulát a legnagyobb magyar középkorkutatónak tartom, aki szerintem nemcsak itthon, de külföldön is az egyik legjelentősebb történettudós volt. Halála egyaránt pótolhatatlan veszteség a szegedi medievisztikának, valamint a magyar és a nemzetközi történettudománynak. Kristó Gyula professzor hamvait végakaratának megfelelően 2004. január 30-án csendben, szűk családi körben helyezték szülei mellé örök nyugalomra a szegedi Dugonics-temetőben. Makk Ferenc