Századok – 2004

Figyelő - Blazovich László: A forráskiadó Ilpo Tapani Piirainen II/500

502 FIGYELŐ a mindennapi élet bírósági eljárások során lejegyzett történetéből vett adataikkal bizonyítják, hogy a Willkür nem pusztán írott malaszt volt, hanem a gyakorlatban alkalmazott hatályos jogként működött Késmárkon, és ebből következően a sze­pességi városokban. Szerzőnk Jörg Meierrel közösen kiadta a Kassai Sváb Tükör kéziratát is,11 mely egyrészt bizonyítja joganyagának használatát Kassán, másrészt felhív annak továbbkutatására. A szerzők a mű grafénimiai jellemzőin kívül és formai bemu­tatásán túl annak tartalmi elemzésébe nem bocsátkoznak. Piirainen professzor hosszú évtizedekre visszatekintő munkássága során alakította ki azt a sajátos struktúrát, amelyben a forrásokat nyilvánosságra hozza. Mindenekelőtt a település vagy terület rövid történetét adja, ahol az illető forrás keletkezett, majd röviden jellemzi magát a forrást, és leírja a kiadást vezérlő szem­pontokat. Ezek után maga a forrás következik, amit a meghatározott funkcióval rendelkező írásjegyek, a grafémák vizsgálata követ, valamint a vizsgálat eredmé­nyeként levonható következtetés. A közzétett szöveg könnyebb megértését segíti elő a szójegyzék, az adott forrásban előforduló azon szavak gyűjteménye, amelyek alakja vagy jelentése eltér a közszavakétól, illetőleg amelyek sajátosan a korafel­német nyelvre jellemzőek. A köteteket a kutatási eredmények összefoglalója és irodalomjegyzék zárja, amelyet nemcsak a nyelvészek, hanem a történészek is nagy haszonnal forgathatnak. Minden műben közreadja a vonatkozó szakirodalom általa összegyűjtött teljes jegyzékét is. A kötetekben a forrásszövegeket kísérő apparátus nem tartalmazza a forrás részletes történeti szemléletű bemutatását, a filológiai, történeti és jogtörténeti tényekre utaló jegyzetapparátust, valamint elmaradnak a tárgyi összevető elem­zések is. A szerző nem törekszik a forrás teljeskörű feldolgozására, ennek elvég­zését átengedi a szaktudományok képviselőinek. A források közzététele után bő lehetőség nyílik a szaktudósok számára a szövegrészek filológiai összehasonlító elemzésére, az egyes, jogkönyvekben leírt szabályoknak az élő jogban, a joggya­korlatban egykor volt használata kimutatására. Mindezen nem lepődhetünk meg, ha ismerjük Piirainen professzor munkásságát, amely a számítógép nyelvészeti kutatásban való használatának a kezdeményezésétől a szaknyelvek szövegvizsgá­latán át a generatív nyelvészetig terjed, amint az műveinek gazdag bibliog­ráfiájából kiderül. A minket érdeklő források kiadása — a szó legnemesebb értel­mében vett hobbiként — nyelvészeti érdeklődésének csak egyik területe. A szerző, akinek érdeklődése az utóbbi időkben mind intenzívebben fordul a Lengyelországban található koraújfelnémet kéziratok felé, az egykori Felvidé­ken, a mai Szlovákiában fennmaradt német nyelvű kéziratokkal összefüggően a jövőt illetően még két feladatot lát maga előtt. Munkatársaival és a szlovák levél­tárosok segítségével szeretné elkészíteni a szlovákiai koraújfelnémet kéziratok katalógusát, továbbá egy összesített szójegyzéket (Glossar), azaz szótárt szeretne összeállítani. Mindkettővel további nagy szolgálatot tenne, mások mellett, a ma­gyar kutatók és kutatás számára. Kívánjuk, hogy munkáját siker koronázza. 11 Der Schwabenspiegel aus Kaschau. Weidler Buchverlag, Berlin 2000.

Next

/
Oldalképek
Tartalom