Századok – 2004
Közlemények - Thoroczkay Gábor: A székesfehérvári rationalék. A 14. századi magyar krónikaszerkesztmény 66. fejezetének kritikájához II/413
416 THOROCZKAY GÁBOR A minket különösen is érdeklő 11. század első feléből még két kortárs, a bambergitől eltérő rationaleábrázolás maradt fenn: mindkettő Sigebert mindeni püspöké (1022-1036). A főpap egy lectionarium dedikációs képén egy vállszalaggal feldíszítve ül, amelyen két vállkorong, s azokból kiinduló szalagok látszanak. Itt tehát nem az egész mellet és hátat beborító díszruháról, hanem egy, azokat a palliumhoz hasonlóan csak körbevevő szalagról van szó. Ugyanez a rationale látszik a könyv elefántcsontból készült tábláján, ahol annak díszítése is felismerhető, s a függőleges szalagok bojtokba végződnek (4-5. kép).10 Számos püspökség esetében csak a fennmaradt pecsétekből tudjuk meg, hogy rendelkeztek a mell- vagy válldísz viselésének kiváltságával.1 1 Ezek száma igen nagy, a német egyházmegyék közül huszonötről mutatható ki a 11-14. században a rationale használata. A főpapok között érsekek is voltak, ők a pallium felett viselték a nyakhoz igen közelálló mellpajzsot vagy ereklyetartót (8. és 10. kép), de válldíszük is lehetett. Az ornátusdíszt ábrázolták az egyes püspökségek patrónusainak képein vagy szobrain, s egyes egyházmegyékben különféle legendás elemekkel átszőtt történetek is terjedtek a váll- vagy melldísz elnyerésének körülményeiről. (Eichstätt például a mainzi egyháztartomány első szuffragáneus püspökségének tekintette magát, s a főpapi díszt történetietlenül magával a Germániát megtérítő Szent Bonifáccal hozta kapcsolatba). A válldísz-raíiorca/ek három fő típusba sorolhatók: voltak a hát felső részét és a mellet beborító, vállkorongokkal összefogott, szélein oldalszalagokkal kiképzett, az efod (superhumerale) bibliai leírását hitelesen megvalósítani kívánó példányok (mint amilyen a bambergi vagy a regensburgi, de a valóságban Eichstáttben is ilyet használhattak). Ezeket olykor széleiken drágakövekkel, keresztekkel és apró csengőkkel díszítették (ez utóbbival bibliai mintára, a felső tunika szentírási leírására emlékeztetve), erre jó példát nyújt a csak 17. századi rajzból ismert 12. századi paderborni válldísz. Felirataik között a szentírási urimot és tummimot jelentő doctrina és Veritas szavak is gyakran előfordultak (a paderborni példány rajzára 1. a 7. képet).12 A második típusba az Y-formájú palliumra emlékeztető, csak annál rövidebb és szélesebb mellső szalaggal rendelkező válldíszek sorolhatók (1. az eichstátti Gundekarianum első lapjának bal felső püspökábrázolását: 6. kép). A harmadik fajtát a Sigebert mindeni püspök által viselt típus képviseli: T-formájú palliumra hasonlítva a felsőkart és a mell, valamint a hát felső részét övezte, s nem középen, hanem oldalt volt két lecsüngő, rövid szalagja. A nagy értékű ornátusdarabok évszázadokig használatban lehettek, ennek azonban ellentmondani látszik az ábrázolások sokfélesége a síremlékeken, pecséteken és a könyvfestészeti emlékeken (az eichstátti Gundekarianumva 1. a 6. képet). Ezt a sokféle, a valóságnak nem mindig megfelelő ábrázolást a kérdés szakértői, Braun és Honselmann a művészi szabadsággal és a variációs kényszerrel magyarázzák. magyar királyok koronázó palástja. Szerk. Bardoly István, (a továbbiakban: Koronázó palást) Bp. 2002. 89-116., különösen 108. 10 A mindeni rationalera 1. Honselmann, К.: Das Rationale i. m. 13. és 29. képhez tartozó leírás. 11 A rationalet is említő püspökpecsétekre 1. uo. 73-90. 12 L. még Honselmann, К.: Das Rationale i. m. 26. képhez tartozó leírás.
