Századok – 2004

Közlemények - Thoroczkay Gábor: A székesfehérvári rationalék. A 14. századi magyar krónikaszerkesztmény 66. fejezetének kritikájához II/413

Thoroczkay Gábor A SZÉKESFEHÉRVÁRI RATIONALÉK * (A 14. századi magyar krónikaszerkesztmény 66. fejezetének kritikájához) Az ószövetségi szentírás részletesen foglalkozik azokkal az utasításokkal, amelyeket az Úr adott Mózesnek a zsidó vallás megalapításakor. A szentélyre vonatkozó előírások között találkozunk a papi öltözékhez tartozó efod és khozen (melltáska) említésével (Kiv 25,7), majd részletesen is megismerkedhetünk mindkét dísszel. Az efod aranyból, bíborból, karmazsinból és lenből készült, gazdag hímzéssel, és valójában egy összefűzött vállpánt volt. A vállpántokba Izrael hathat fiának nevét hordozó vésett köveket helyeztek (28, 6-14). A kinyilatkoztatás melltáskájának az efodhoz hasonló anyagokból kellett készülnie, négyszögletes alakú, arasznyi széles tartóként. Négy sorba rendezett tizenkét drágakövet illesztettek rá, szintén Izrael tizenkét fiának szimbolizálására. A táskába helyezték a sorsvetés és jóslás eszközeit, az urimot és tummimot. A Biblia szerint bonyolult módon, többek között láncocskákkal rögzítették az efodhoz (28, 15-30). E két ruházathoz még mások mellett a felső köntös járult, amelynek szélein csengőcskék voltak, hogy a szentélybe vonuló főpap mozgását követni lehessen (28, 31-35). Mózes kérésére (35, 1-29) a zsidók elkészítették a ruhákat, a fent ismertetett részletes leírás pedig ennek kapcsán — bizonyos új elemekkel gazdagítva — megismétlődik a szentírásban (39, 2-26). A főpapi ornátust Áron és fiai viselték mint a zsidó vallás első papjai (Lev 8, 6-9). A bibliai öltözet sokáig a zsidó főpapok ruházatának része lehetett, erről antik és ókeresztény szerzők (mint például Josephus Flavius, a bibliafordító Szent Jeromos és Szent Ágoston) is tanúskodnak. A kereszténység kialakuló latin terminológiája, amelyet jórészt a Jeromos-féle bibliafordítás, a Vulgata határozott meg, a fent bemutatott ruhadarabokra is állandó kifejezéseket kezdett alkalmazni. A Jeromos előtti régi bibliafordításokban még oraculumként (görögül logionként) emlegetett melltáska a rationale megjelölést kapta, míg az efod a superhumer ale, humerale átültetésben szerepelt. A máig nem teljesen tisztázott jelentésű urimot és tummimot a Vulgatában a doctrina és Veritas szavakkal adták vissza. A bibliai főpapi ruházat pontos ismeretére kutatásaik során nemcsak a szentírástudomány képviselőinek van szüksége, hanem a koraközépkor egyház-, liturgia- és művészettörténészeinek is. A fenti szentírási leírásban szerepeltetett főpapi díszekhez kísértetiesen hasonlító ornátusdarabok ugyanis a 10. századtól kezdve egészen a korai újkorig, sőt, néhány esetben napjainkig is szerepelnek a katolikus * A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.