Századok – 2004
Közlemények - Kristó Gyula: Tatárjárás előtti bencés monostorainkról II/403
404 KRISTÓ GYULA közti különbség. Csoltmonostort, Szert és Dombot a 13. század első felében említik először oklevelek, létesítésük ugyanakkor ásatási megfigyelések alapján legalább száz (vagy még több) évvel korábban történt. Sokkal kevésbé állnak szilárd talajon — de semmi esetre sem eleve elvetendő hitelűek — azok a hagyományok, amelyek egy-egy kolostor alapításáról szólnak. Ennek alapján lehet első előfordulásánál jó néhány évtizeddel korábbi időre keltezni Dömölk és Hahót rendházát. Már ebből is világos, hogy nem egyszerű feladat a bencés monostorok létesítésének idejéről szólni. Mindenképpen el kell kerülni a hiperkritikát, amely olyan vélemény formájában jelentkezhet, amely csakis az első biztos írásbeli előfordulás közvetlen időbeli környezetében (alig egy-két évtizeddel azt megelőzően) tudja elfogadni a monostoralapítás tényét. Forrásokkal jól ellátott időszakban ez természetes követelmény Hiperkritikává azáltal válik, hogy kútfőkben hallatlanul szegény korszakra erőltet későbbi időben érvényesíthető elvet. A 11-12. században jórészt esetleges, hogy miről készült és maradt fenn oklevél, illetve hogy miről emlékeztek meg az elbeszélő források. A monostorok régészeti feltárása pedig még korántsem haladt előre oly mértékben, hogy sok ponton tudna segíteni a keltezésben. Módszertani szempontból szerfelett tanulságos, ha századonként áttekintjük azon bencés monostorokat és létesítési időpontjukat, amelyek alapításáról biztos vagy nagyjából biztos írásos információkkal rendelkezünk. A 10-11. század apátságainak listája ekként fest: Pannonhalma: 1002 előtt (996 ?), Pécsvárad: 1015, Zalavár: 1019, Bakonybél: 1020 körül, Csanád: 1030 előtt, Csanád 1030-1046 között, Sár: 1044 előtt, Tihany: 1055, Szekszárd és Zselicszentjakab: 1061, Százd: 1067 körül, Garamszentbenedek: 1075, Bökénysomlyó (apácakolostor): 1083 előtt, Szentjobb: 1083-1093, Somogyvár: 1091, Tata: 1093-1095. E 16 monostor mellé különböző megfontolások alapján még további rendházakat tehetünk, mint amelyek — ha nem is egészen bizonyosan, de — meglehetős valószínűséggel léteztek már a 11. században. A legbiztosabb ez Zobor esetében, amelyről 12. század eleji oklevél említette, hogy Szent István látta el adománnyal, és az ekkori hagyomány első apátját is megnevezte.6 14. századi diplomák említéséből tudjuk, hogy Báta monostorát (amelynek egyébként első biztos nyoma 1211-ből maradt ránk) Szent László király alapította, és 1093-ban megadományozta.7 Szent László hivatkozott oklevele azonban interpolált vagy hamis. Vásárhely (Torna) apácakolostorára 1212-től vannak adataink, ám 14. és 16. századi adatok szerint Szent István király alapította.8 Az erdélyi Kolozsmonostor (első előfordulása 1222-ből való) létesítőjeként több 11. századi királyt (Szent Istvánt, I. Bélát, Szent Lászlót) is említett a különböző korokban lejegyzett hagyomány:9 közülük Szent Lászlónak van a legnagyobb valószínűsége. A Nyitra megyei Kolos (legelőször 1230-ban szerepel) alapítóját a 6 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV Bp. 1963-1998. IV 490-491. 7 Diplomata Hungáriáé antiquissima I. Edendo operi praefuit Georgius Györffy. Budapestini 1992. 291. 8 Lukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története. (Közlemények Veszprémvármegye múltjából 1.) Veszprém 1923. 12-14. 9 Györffy Gy.-. Tört. földr. i. m. III. 353-354.
