Századok – 2004
Közlemények - Mesterházy Károly: Lengyel–magyar kapcsolatok a 10–11. században II/381
LENGYEL - MAGYAR KAPCSOLATOK A 10-11. SZÁZADBAN 399 lelőhely nélkül, és mindig a székesfehérvári királysírok anyagával együtt.124 Ennek oka az, hogy az arany dobfedélen és fenéken ugyanolyan díszítés van, mint a koronázási jogaron: szívpalmetta. Valószínűleg még Hampel válogatta össze az azonos díszítésű tárgyakat, de ő még tudta, hogy a nevezett ékszer a Jankovichgyűjteményből való, és le is írta a jelzetét: Orn. Jank. 62.12 5 A gyűjtemény leltárából kitetszik, hogy lelőhelye Sirmium, és az eszéki aranyművestől vásárolták.126 A három dob nem különálló, hanem a lóhere leveléhez hasonlóan a három körlap egymást vágja. A dobok végein szívpalmetta van, a henger palástján pedig összetett filigrán minta látható. Oldala horpadt, és a karika áttörésének megfelelően lyukas, de a felfüggesztése egy kis pánton keresztül történt. M: 1,5 cm, súly: 4,55 g. Az idők során számavesztett tárgyat újra leltározták (MNM ltsz. 58.65.B.). Hasonló szerkesztésű fülbevalót a Lubien-i (pow. Piotrków Trybunalski) temető 39. sírjában is találtak.12 7 Általában véve a 10. század közepe tájáról és végéről valók a legkorábbi párhuzamok, köztük a Piaski-Dromino-i kincs 950 utáni időből.12 8 A sirmiumi lelet, bár pontosabban keltezni nem tudjuk, mégis jól mutatja, hogy a Jakimowicz féle I. csoport egyik vezérlelete honnan származik. A több mint 30 lelőhelyről származó ékszer a magyar-lengyel kapcsolatok intenzitását is jelzi. Bevezetőnkben említettük, hogy a m agyai-ok és a fehér horvátok összeházasodtak. Most a régészeti leletek is jelzik a korai kapcsolatokat. Hogy a nevezett tárgyak hogyan, miként kerültek a magyarokhoz, pontosan nem tudjuk. A leletek beáramlása a Kárpát-medencébe •— talán a 11. század legelejét leszámítva — egyenletes, ez a körülmény inkább a kereskedelmi, illetve a békés kapcsolatok mellett szól. Az Anton Tocik által korábban észlelt két nagy beáramlási hullám a leletek számának gyarapodásával összemosódik, fokozatosan eltűnik.129 Legfeljebb a 11. század első harmadában érezhető némi bizonytalanság, amire a fonott gyűrűk késői megjelenése, all. század 40-es, 50-es évei utalnak.130 Ugyanakkor a Szent István-pénzek elterjedése Lengyelországban azt mutatja, hogy a megtorpanás nem volt tartós.13 1 A kezdeti időben az előkelők viseletében találkozunk a törtezüstök körébe tartozó ékszerekkel (Galgóc, Karos, Bashalom, stb.) Később olyan rétegeknél is előfordulnak, amelyek legfeljebb a középréteghez, vagy a köznép módosabbjaihoz tartoznak (Sorokpolány, Ibrány, Oroszvár, Nyitra, 124 László Gyula: Adatok a koronázási jogar régészeti megvilágításához. In: Emlékköny Szent István halálának kilencszázadik évfordulójára I—III. Szerk. Serédi Jusztinián. Bp. 1938. III. 545., 5. t. lO-lOa.; Kovács Éva: Árpád-kori ötvösség. Bp. 1974. (Németül: Romanische Goldschmiedekunst in Ungarn.) 16., 46., 14. sz. kép. 125 Hampel József (Kövér Béla)-. Újabb adatok i. m. 242-244. 126 „Vasculum odoriferum aureum, fors greci operis, e tenuiori, lamella confectum, et laboré filigrano ornatum. In ruderibus urbis Syrmiensis detectum atque ab aurifabro Eszekiensi redemptum. Pondérât aureum unum et sex décimas sextas (1 6/16)." 127 Eva i Andrzej Wojcikowie: Cmentarzysko wczesnosredniowieczne w Lubieniu, pow. Piotrków Trybunalski. Prace i Mat. Lodz 20. (1973) 18. t. 7-8. 128 Kostrzewski, J.: О pochodzieniu ozdób i. m. 157. 129 Tocik, A. - Paulik, J.: Mohyla z mladsej doby bronzovej i. m. 115. 130 Gabriel Fusek: Gräber mit Arpadenmünzen aus dem Gräberfeld von Sindolka in Nitra. Slovenská Archeológia 46. (1998) 107. 131 Huszár, Lajos: Der Umlauf ungarischer Münzen des 11.Jahrhunderts in Nordeuropa. Acta Archaeologica Hungaricae 19. (1967) 181.
