Századok – 2004
Közlemények - Mesterházy Károly: Lengyel–magyar kapcsolatok a 10–11. században II/381
LENGYEL - MAGYAR KAPCSOLATOK A 10-11. SZÁZADBAN 391 elő I. András (1046-1060) pénzével. Fettich Nándor rajzáról csak annyi derül ki, hogy az épebb fülbevalón filigrán kosár volt, de a pontos szerkezetet nem mutatja. Nagyító alatt látszik, hogy az egyes gyöngyöket (kosarakat) két félkosárból forrasztották össze, ezeket pedig három volutából illetve perecből állították össze. A voluták bepödrött végei két karikát képeznek és egy négyszöget, rombuszt zárnak közre. A sima dróton sűrűn felforrasztott, egészen apró karikák, és bennük granulák ülnek (MNM, ltsz.: 52/1925.4-9.)7 3 . A fülbevaló jó párhuzama a Zatec-i (Saaz) kincsben is előfordul.7 4 24. Nyáregyháza-Pusztapótharaszt (Pest m.). Kincslelet egyetlen kosaras fülbevalója, ezüst S végű karikára erősített három tojásdad kosárral. A két szélső kosár kisebb és fekvő, a középső álló alakű és nagyobb, miközben a felfűzésre szolgáló lyukak felett sima ezüsthuzalból készült spirálkúp van, felül kisebb, alul dupla nagyságú. Az alsó spirálkúpon négy sorban granulák ülnek, nagyob gömböcske zárja a kúpok végét is. A kosarak négy-négy filigrángyűrűből vannak öszszeforrasztva, a karikák érintkezése felett szintén kis gömböcsök ülnek. M: 6,1 cm. A kincsben 1756 db pénz is volt. A lelet elrejtési ideje a tatárjárás (1241). A fülbevaló formai mintadarabja az ószéplaki (Nyitra m., ma Krásno, Szlovákia) temető 177. sírjában talált bronzfülbevalónak, azzal a különbséggel, hogy az ószéplaki utánzat 100 évvel korábbi (ami azt mutatja, hogy az előképek valójában sokkal korábbiak is lehetnek)!75 A törtezüst kincsek területéről nem ismerem megfelelőjét de a kosarakhoz csatlakozó spirálkúp az űn. csillag alakú fülbevalóknak is alkatrésze és más fülbevalókon is előfordul.7 6 25. Nyitrasárfő (Nyitra m., ma Nitrianska Blatnica, Szlovákia). Alexander Ruttkay közöl egy háromkosaras fülbevalót, amely szinte hasonmása az előbbi fülbevalónak. Anyaga bronz, erre utal mérete is (M: 5,6 cm). Az alapékszer egy S végű hajkarika, mindhárom kosár négy-négy kettős filigrándrótból van kialakítva. A karikák érintkezési pontja felett kis sima huzalgyűrűkben ül a granula. A középső kosár lyukai felett filigránból készültek a spirálkúpok, melyeket alul négy, felül egy gömböcs zár le. A kosarakat egy oldalról a karika S vége, más oldalról a karikára tekercselt drót fogja közre és rögzíti.77 26. a. Oszéplak 177. sír ((Nyitra m., ma Krásno, Szlovákia). Bronz fülbevaló, mindkét végén S alakú karikán helyezkedik el a három kosárka. A két szélső tojás fekvő helyzetű, a középső álló, alul és felül egy-egy kűpos spiráltekercsel a felfűzésre szolgáló lyukak helyén. A fekvő kosarak mindkét félgömbje hat-hat filigrán-73 Zolnay L.\ i. m. 3. kép: 1., 2.; Horváth István - H. Kelemen Márta - Torma István: Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a dorogi járás. Magyarország Régészeti Topográfiája 5. Bp. 1979. 177., 178. 74 Preidel, H.: i. m. 550., 578.; Rudolf Turek: Zur Herkunft der böhmisch-mährischen Hacksilberfunde. Vznik a pocátky slovanû 6. (1966) 234-235. 75 Parádi Nándor: Pénzekkel keltezett XIII. századi ékszerek. A Nyáregyháza-pusztapótharaszti kincslelet. Folia Archaeologica 26. (1975) 176. (2. sz. kép: 3., 3. sz. kép: 7.). 76 Pl. Psary, pow. Ostrów, 1. Slaski - Tabaczynski: i. m. 20. t.; Lisówek pow. Rzepin, 1. uo. 11. t.; Sejkowice, pow. Gostynin, 1. Gupieniec - Kiersnowski: i. m. 18. t.; Maria Dekówna - Ewa Stattlerówna: Wczesnosredniowieczny skarb srebrny z Sejkowicz, pow.Gostynin. Wroclaw 1961. 22. t. 77 Ruttkay, A.: i. m. 129. (16. sz. kép: középen).
