Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
AZ ANNALES BERTINIANI 839. ÉVI RHOS KÖVETSÉGE... 379 amely keresztényeket pusztító pogányok feltűnését jövendölte.18 8 A korban e leírásból a frankoknak minden bizonnyal a vikingek jutottak eszükbe. Végeredményben azt mondhatjuk, hogy (1) nem látunk különösebb okot arra, hogy az Annales Bertiniani „barbaras et nimiae feritatis gentes" kifejezését a magyarokra vonatkoztassuk; (2) Sheparddel egyetértve valószínűbbnek tartjuk, hogy a bizánciak a vikingeket is be akarták vonni egy muszlimok elleni koalícióba. Erre a felek belső nehézségei miatt ugyan nem került sor, de a normannok néhány éven belül mégis megjelentek a Földközi-tenger medencéjében. Nem lehetetlen, hogy a bizánciak többszöri (így a rusz követek általi) biztatása is hozzájárult eme útirányválasztáshoz. Mikor ugyanis a 844. évi, Sevilla elleni támadás után II. Abd al-Rahmán béketárgyalás céljából 845-ben elküldte a Konstantinápolyból nemrég hazatért al-Gazzált északra, azt egy nagy szigetre189 vitték a normannok, ahonnan csak húsz hónap után tért haza Cordovába. A távolság és egyéb körülmények alapján Vasziljev Jutlandra helyezi al-Gazzál találkozását a normann királlyal (I. Horik).19 0 A sors iróniája, hogy a cordovai Omaiyad kalifát többek között az akadályozta meg a Bizáncnak nyújtandó segítségben, hogy a normannok pusztították országát. Az Annales Bertiniani 839. évnél bejegyzett eseményét tehát nem árt óvatossággal kezelni, amikor a 9. századi magyar szállásterület rekonstruálására használjuk. Nem lehetetlen, hogy a levél, amit a bizánci követség magával vitt, egy klasszikus toposzt tartalmazott a vad és kegyetlen északi népekről, így a vizsgált részlet történeti értéke meglehetősen korlátozott. Mindenesetre jó magyarázatnak tűnhetett a gyanakvó frankoknak, hogy miért kell ezeknek a „svédeknek" az ő birodalmukon keresztül utazniuk. Fenti eszmefuttatásunk természetesen maga is csak hipotézis, mint ahogy hipotézis a „barbaras et nimiae feritatis gentes" mögött a magyarokat látni. Nem tagadható, hogy mi is csak az adatokból kiolvasható lehetőségek egyikét képviseljük. Ugyanakkor a kérdés vizsgálatát több szempontból is érdekesnek tartottuk. A forrásból ugyanis messzemenő következtetéseket szoktak levonni a 9. századi magyar szállásterülettel kapcsolatban. A fentihez hasonló elemzések szerintünk akkor sem haszontalanok, ha adott esetben az ellenkező álláspont igaza bizonyosodik be, mert egyrészről átgondolásra késztet, másrészről űjból és újból ráirányítja figyelmünket tudásunk bizonytalanságára. Mindemellett jól mutatja ez az eset, hogy a magyarság korai történetét jóval több összetevő alakította az általunk ismert irányba, mint amennyivel általában számolni szoktunk.* 188 Annales Bertiniani s. a. 839. 189 Az arabban nincs külön szó a félszigetre, így azt is a 'sziget' jelentésű szóval jelölik. 190 Vasiliev: The Russian Attack i. m. 44-45. * Előadásként elhangzott a Bollók János Emlékkonferencián 2003. november 9-én. A Konferencián való részvétel lehetőségéért ezúton is köszönetet mondok Horváth Lászlónak. A dolgozatban hivatkozott, de Magyarországon általam el nem ért cikkek tanulmányozásának lehetővé tételéért Horváth Lászlónak és Polgár Szabolcsnak tartozom köszönettel.
