Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
370 BOLLÓK ÁDÁM A 9. századi kazár-rusz viszonyról nem sokat tudunk. írott forrásaink közül Ibn Hordádbeh már többször idézett leírása azt mutatja, hogy a rüs kereskedők ebben az időben megfizették a tizedet a kazár uralkodónak, s ezek után békésen kereskedhettek Kazária területén. A Fekete-tenger vidéki rusz aktivitás első fél évszázadából nem rendelkezünk olyan megbízható adattal, amely a ruszokat támadólag fellépő népként jellemezné. Van két életrajzunk, amely talán erre utalna, de ezek forrásértéke vitatott. Az egyik Szurozsi Szent István élete, amely szerint a Krím-félszigeten fekvő Szurozst egy Bravlin nevű rusz herceg támadta meg, aki Novgorodból érkezett (a város ilyen korai említése teljesen anakronisztikus!). Az életrajz szerint Bravlint szélütés érte, mikor betört István templomába. A másik életrajz, Amastrisi Szent Györgyé is csodás eseményekről számol be: ruszok támadtak Amastrisra, de György síija mellett a fosztogató barbárok elvesztették erejüket.136 Mindkét szent a 8. században élt: István 767-ben halt meg, míg György halálát 802-807 közé tehetjük. A probléma az, hogy mindkét életrajz jóval későbbi kéziratban ismert. Szurozsi Szent Istváné csak egy 16. századi szláv nyelvű kéziratban maradt fenn, a benne szereplő történetben pedig „minden kétséges".13 7 Az Amastrisi Szent György-életrajz görög nyelvű párizsi kéziratát a 10. századra datálják. Vasziljevszkij ennek eredetijét annak alapján teszi 842 elé, hogy nincs benne szó ikonokról, tehát a második ikonoklaszta periódus alatt (820-842) készülhetett. Vasziljev szerint a legenda a 941-es Bizánc elleni hadjárat leírását tartalmazza, hisz a két hadjárat útvonala megegyezik, ami alapján Vasziljev kijelenti: „most már teljesen meg vagyok róla győződve, hogy az Amastrisi Szent György Életrajzban elmondott történet Igor 941-es expedíciójával foglalkozik".138 Ezek alapján nem következtethetünk arra, hogy a bizánci-rusz, vagy a kazár-rusz viszony ellenséges lett volna.13 9 A kazár-rusz viszony megromlásáról csak a 10. századból vannak forrásaink. Masc üdi leír egy történetet, amely szerint rűs-ok vonultak át a kazár uralkodó engedélyével Kazárián, és megtámadták a Kaspi-tenger partján élő muszlimokat. Visszatértükkor átadták a kazároknak a zsákmányból a kialkudott részt (!), de a Kazáriában élő muszlimok — bosszúból a hittestvéreiken esett sérelem miatt — megtámadták és megverték őket. Masc űdi szerint ettől kezdve a ruszok nem tettek kísérletet hasonló támadásokra.14 0 A kazár-rusz viszony végleges megromlása innen datálódik. A támadás idejét Ibn Isfandiyár krónikája 297/910-298/911-re teszi, míg Masc űdítól annyit tudunk meg, hogy 300/912 után történt.14 1 Tudunk egy másik rusz támadásról is, amely 941-ben kifejezetten a Kaganátus ellen irányult.14 2 A fentebb tárgyalt „genizai levél" szerint „Romanos, a gonosz" nagy 136 A történetekre 1. Vasiliev. The Russian Attack i. m. 81-86., Vernadsky: Ancient Russia i. m. 280. 137 Vasiliev: The Russian Attack i. m. 81-82. (az idézet: 82.). 138 Vasiliev. The Russian Attack i. m. 83-87. (az idézet: 87.). 139 A történetek hitelességét Vasziljev mellett Obolensky is elveti (The Byzantine sources on the Scandinavians i. m. 150.), István esetén Vasziljevre hivatkozva ugyanígy Golden (Khazar Studies i. m. 77.). Hasonlóan: Polgár: Sarkel i. m. 110-112. 140 Mascûdî In: Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/2. 174-176. 141 Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/2. 176. (148. sz. jegyz.). 142 Zuckerman: On the Date of the Khazars' Conversion i. m. 255-257.
