Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
AZ ANNALES BERTINIANI 839. ÉVI RHOS KÖVETSÉGE. 359 kereskedők, akik szerzőnk tanúságtétele szerint hosszabb-rövidebb ideig nagy faházakban ott is laktak, majd üzletük végeztével továbbálltak. Persze voltak, akik huzamos időre meg is telepedtek itt.7 0 De jelentheti-e ez azt, hogy már a 9. században is éltek ruszok Volgai Bolgáriában? Nem valószínű. A volgai bolgár piacok fellendülése ugyanis a 10. század elejére tehető. Th. S. Noonan szerint a 9. századi kelet-európai dirhemforgalomnak két olyan virágzó időszaka volt — 770-810 és 850-860 között —, amikor a beáramlás nagyon intenzívnek mondható, s ezek mellett két visszaesési periódus látható: 820-849 között és 869 után.71 Míg az első visszaesési periódus a korabeli iraki és iráni pénzverés csökkenésével magyarázható, addig a 869 utáni esetében másnak kell a jelenség hátterében állnia, hiszen a közel-keleti pénzverésben nem mutatható ki komolyabb törés.7 2 Valami történt az c Abbásida Kalifátusban vagy Kelet-Európában (esetleg mindkét helyen), ami a Közel-Kelet - Kaukázus - Kazária - Kelet-Európa útvonalat (ami a 8-9. század fordulójától a 860-as évek végéig a direhembeáramlás fő útvonala volt) szétszakította,7 3 s ami miatt új kereskedelmi útvonal(ak) után kellett nézni. A 10. század elejétől megfigyelhető, hogy szinte kizárólag sámánida dirhemek érkeznek Kelet-Európába - közvetlenül Transoxániából és Kwárezmből. A muszlim kereskedők pedig mind a numizmatikai, mind az írott források tanúsága szerint Volgai Bolgáriába utaznak, hogy ott cseréljék el dirhemjeiket Észak értékes áruira.74 A fentiek ismeretében valószínűnek tűnik, hogy az ezüst (dirhemek) után kutató ruszok is csak akkor jelentek meg nagyobb számban, s viszonylag állandó jelleggel Volgai Bolgáriában, mikor e virágzó piac kialakult: a 10. század első felében. Márpedig al-Artámya-val kapcsolatban véleményünk szerint a Volga menti ruszokról van szó, éljenek azok Volgai Bolgáriában vagy attól északabbra. A muszlim írók leírásából pedig arra következtethetünk, hogy itt egy északibb -északnyugatibb népességről van szó. (1) A források szerint: „soha sem hallottam valakitől azt említeni, hogy az idegenek közül valaki oda bejutott volna".75 Ez azzal lehet összefüggésben, hogy a mohamedán kereskedők nemigen mentek északabbra Volgai Bolgáriánál, mivel nem volt értelme behatolniuk az erdőövbe. Az, hogy a ruszok mindenkit megölnek, inkább topikus elemnek tekinthető, bár valószínűleg nem örültek azoknak, akik kikapcsolhatták volna őket az ezüstforrást jelentő kereskedelemből. (2) A muszlimok jellegzetesen erdőövi termékek forráshelyének írják le al-Artánlyat. (3) „vízen leszállva kereskednek"7 6 - al-Istahrí és Ibn Hauqal az Atilt (Volga) űgy jellemzi, mint ami a ruszok felől folyik Kazáriá-70 Vö. az előző jegyzetben id. leírással. 71 Noonan, Th. S. : Khazaria, as an Intermediary between Islam and Eastern Europe in the Second Half of the Ninth Century: The Numismatic Perspective. Archívum Eurasiae Medii Aevi V. (1985[1987]) 182. Még némileg eltérően: Noonan: Nine-Century Dirham Hoards i. m. 79. 72 Noonan: Khazaria, as an Intermediary i. m. 182-183. 73 Noonan: Khazaria, as an Intermediary i. m-ben (202.) több lehetőséget is felvet, de feltételesen a besenyő vándorlással hozza ezt kapcsolatba — valószínűleg tévesen. 74 Noonan: Khazaria, as an Intermediary i. m. 198.; Noonan, Th. S.: What does Historical Numismatics suggest about the History of Khazaria in the Ninth Century? Archivum Eurasiae Medii Aevi III. (1983) 270-271. 75 Ibn Hauqal In: Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/2. 80. 76 Uo. '
