Századok – 2004
Közlemények - Bollók Ádám: „Inter barbaras et nimiae feritatis gentes.” Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok II/349
AZ ANNALES BERTINIANI 839. ÉVI RHOS KÖVETSÉGE. 357 Összevág ezzel az írott források tanúsága is. Az ókairói zsinagóga genizájának gyűjteményének nagyobbik részével együtt a Cambridge-i Egyetem gyűjteményébe került5 0 egy ismeretlen nevű kazár zsidó által írt levél, melynek címzettje minden valószínűség szerint Haszdai ibn Saprut volt. E levél elmondja, hogy Romanos bizánci császár nagy ajándékokkal rávette „HaLGü"-t (HLGW), „RüSlYä" királyát, hogy az támadja meg a kazárokat.51 A szöveg szerint tehát Oleg rusz herceg élt I. Romanos Lekapénos császársága (920-944) idején, míg a PVL szerint már 912-ben meghalt. Ennek ellenére a „genizai levél" hitelessége egyre biztosabbnak látszik,52 s keletkezési ideje is közel áll az eseményekhez, akár a 949. évi,53 akár a 955-961 közötti datálását5 4 fogadjuk el. A megoldás szerintünk nem abban keresendő, hogy József trónralépését 912 elé helyezzük, mint Róna-Tas András tette,5 5 (mivel a levél szerint Oleg támadása József kazár kagán uralkodása idején történt),56 hanem Oleg uralkodásának későbbre datálásában: Oleg e szerint 911-941 között uralkodott, míg Igor 941-945 között.5 7 Sokkal valószínűbbnek tartjuk ugyanis Zuckerman érvelését, aki számunkra igen meggyőzően bizonyította a korai orosz krónikák összeszerkesztésekor keletkezett mesterséges kronológiai rendszer létrejöttének okait és körülményeit, s így megnyugtató magyarázatot adott a kortárs „genizai levél" és az évszázadokkal később összeszerkesztett orosz krónikák közötti ellentmondásra.58 így nem szükséges kétségbe vonni az orosz hagyományt Aszkoldról, Dirről, Olegről és Igorról, mindössze későbbre kell datálni tevékenységüket. Az al-Gayhánira visszamenő források — Ibn Rusta, Gardizi — tudósítása, miszerint a ruszok országa egy szigeten van, amit egy tó vesz körül, s a sziget „három napi járóföld, csupa erdő és bozót; a sziget maga miazmás és vizenyős",59 illetve „sok városuk van",6 0 szintén nem teljesen illik Kijevre. A fentiek értelmében úgy látjuk, hogy a ruszok 9. századi kijevi jelenlétét sem régészeti, sem írásos források nem támogatják. így a 838-839. évi követség kiindulópontját sem kereshetjük Kijevben, még akkor sem, ha egyébként a Kijev - Krakkó - Regensburg kereskedelmi út már ebben az időben is létezhetett, tehát meglenne az ok, hogy miért Ingelheim felé vették útjukat a követek. c. Artánlya Létezett az al-Gayháníra visszamenő hagyományon kívül egy másik, amely a ruszok lakóhelyéről tudósított. Ezt al-Istahri, Ibn Hauqal és al-Bakri szövege 50 A szakirodalomban „genizai levél"-ként vagy a Cambridge-i Névtelenként is emlegetik. 51 Folio 2 recto 17-18. A szöveg magyar fordítása: Hunyadi László: A Schechter-féle szöveg: egy névtelen kazár zsidó levele Haszdai ibn Sapruthoz. In: Források a korai magyar történelem ismeretéhez. Szerk. Róna-Tas András. Bp. 2001. 167-170., Halguról: 169. 52 Róna-Tas András: Magyarok korai történelmünk forrásaiban. In: Források a korai magyar történelem ismeretéhez. Szerk. Róna-Tas András. Bp. 2001. 19.; Hunyadi-. A Schechter-féle szöveg i. m. 162-164.; Zuckerman-. On the Date of the Khazars' Conversion i. m. 239-240. 53 Zuckerman-. On the Date of the Khazars' Conversion i. m. 241. 54 Róna-Tas: Magyarok korai történelmünk forrásaiban i. m. 22. 55 Uo. 56 Folio 2 recto 15-18. In: Hunyadi-. A Schechter-féle szöveg i. m. 169. 5' Zuckerman-. On the Date of the Khazars' Conversion i. m. 269. 58 Uo. 259-269. 59 Ibn Rusta. In: Kmoskó: Mohamedán írók a steppe népeiről i. m. 1/1. 211-212. 60 Uo. 212.
