Századok – 2004

Tanulmányok - Veszprémy László: Megjegyzések korai elbeszélő forrásaink történetéhez II/325

332 VESZPRÉMY LÁSZLÓ került be István-legendáiba, illetve István liturgikus lectio-iba, ami pedig nehezen elképzelhető, ha e részletet a magyar krónika akkor már meglévő szövege tartal­mazta volna3 6 . (Mint ismeretes, a gyász közel azonos, Galluséval rokon szavakkal való leírása végül mind Szt. István mind Szt. László halálakor lejegyzésre került a krónikába, s onnan végül László liturgikus olvasmányaiba találta meg az útját)37 . Nem nehéz arra gondolni, hogy a szöveg-részlet megszületése valamikép­pen összefügghetett Gallus Anonymus magyarországi tartózkodásával, illetve a magyarországi forrásokban való tájékozottságával. Talán éppen egy ilyen „ujjgya­korlattal" villantotta fel, egyébként saját krónikájából egyértelmű pazar íráské­zségét, aminek eredményét Magyarországon rövidesen beillesztették a krónika egyébként is egyenetlen István-fejezetei közé. Az idegen írástudók közreműködése a kultusz szempontjából fontos írásművek csinosításában egyébként a térségben nem lenne példanélküli. Ilyenről olvashatunk Arnoldus, regensburgi szerzetes 1030 körüli esztergomi utazása kapcsán, ahol is a regensburgi szerzetes a nyitrai patrónus Szent Emmerám életírásának a tökéletesítésében vett részt38 Ha persze Gallus mégiscsak egy már meglévő magyar forrásból merítette, akkor ismételten csak Szent István iránti megkülönböztetett figyelmének adta tanűbizonyságát. Anonymus Gallus utazásának egyébként a hazai krónikaszerkesztés datálá­sa szempontjából sem lebecsülhető a jelentősége, hiszen eszerint a magyar királyi udvarban még látogatása idején is folyhattak a krónika szerkesztési munkálatai. Ez kétségkívül egy, a szövegtől függetlenül nyert időpont a hazai krónikaszerkesz­tés kezdeteihez. A hazai történeti feljegyzések relatív kronológiája szempontjából egy még fontosabb „terminus ante quem" a krónika 1051-es német támadást leíró szavainak egyértelműen másodlagos felhasználása István és Konrád császár csa­tájának (1030) ábrázolásakor István király Nagyobb legendájában39 . A Nagyobb legenda keltezésétől függően az 1051-re vonatkozó lejegyzésnek az 1080-as évek körül vagy az általános felfogás szerint még 1083 előtt meg kellett születnie4 0 , amit egyébként a krónikás feljegyzés kortárs információkban való gazdagsága is alátámaszt. Arról a tényről, hogy korabeli (1058) békeszerződés nyomait őrizte-e 36 A lectiókat kiadta J. Fodor Adrienne-. Szent István-legendák a középkori magyarországi breviáriumokban, In Török József (szerk.): Doctor et apostol. Szent István-tanulmányok. Bp. 1994, 141-170. Tekintettel arra, hogy a hazai forrásokban a legendák általában a krónikaszöveg ismere­tében készülnek, valóban meggondolandók azok az esetek, amikor egy szöveghely a legendában nincsen meg (de jellegénél fogva bekerülhetett volna), de a krónikában mégis megvan, (vö. Klaniczay G.: Szent László kultusza im. 361., bár az ott említett példák inkább egy, a korai krónikával párhu­zamos (szöveg/orális) hagyomány meglétére látszanak utalni. 37 Az István és László halálának hasonló szavakkal való leírására felfigyelt és utalt Kristó Gy.: A történeti irodalom im., 99. 38 Veszprémy L.: Anastasius esztergomi érsek műveltségéről. Magyar Könyvszemle 101, 1985, 137-141. 39 VÖ. SRH 1:347-49, SRH 2: 389-390. Gerics József: Domanovszky Sándor, az Árpád-kori krónikakutatás úttörője. Századok 112, 1978 235-248 és újra közölve uő: Egyház, állam és gondol­kodás Magyarországon a középkorban. Bp. 1995, 8-23. 40 Áttekinti a Nagyobb legenda datálásának problémáját SRH reprint kiadásának (Bp. 1999) bibliográfiai függeléke (a vonatkozó rész Szovák K. munkája), 771-776, utal arra is, hogy újabban Kristó Gyula későbbi, azaz Kálmán-kori keletkezését is elképzelhetőnek tartja: Kristó Gy.: A nagyob­bik és a Hartvik-féle István-legenda szövegkapcsolatához, In Uő: írások Szent Istvánról és koráról. Szeged 2000, 175-194. (megjelent először 1990)

Next

/
Oldalképek
Tartalom