Századok – 2004
Tanulmányok - Kiss Gergely: A Pannonhalmi Apátság egyházjogi helyzete a 11-13. században II/265
288 KISS GERGELY ennek helyébe egy tényleges szervezet, a kongregáció lépett, amelyben intézményi kapcsolatok jöttek létre az eredetileg különálló monostorok között. Ez azonban nem jelentette azt, hogy az egyes alárendelt apátságok, obedientiák és cellák automatikusan ugyanazokat a kiváltságokat élvezték volna, mint az anyakolostor. A reform elsősorban a mai Franciaország és Spanyolország területén éreztette hatását, német területen csekély befolyással bírt.10 6 A másik jelentős reformközpont a lotaringiai Gorze volt. A cél alapvetően itt is a reguláris élet helyreállítása volt, ez azonban nem párosult a püspöki hatalom alóli függetlenedési törekvésekkel. Jellemző, hogy a legtöbb esetben éppenséggel a püspök és a világi hatalmasságok támogatását kérték a reform megvalósítása érdekében. Nem véletlen, hogy e központok általában püspöki székhelyeken alakultak meg.10 7 Gorze kisugárzása igen nagy volt, Trier és Magdeburg közvetítésével gyökeret vert bajor, svájci és osztrák területen is.108 Érdemes külön is esetleges püspöki jogokra. Ennek hangsúlyozása különösen fontos, hiszen éppen ebből derül ki, hogy az apátság saját egyházjogi helyzete nem terjedt át a neki alárendelt intézményekre. Ha azok püspöki joghatóság alatt álltak, akkor ezt Cluny-nek is tiszteletben kellett tartania, 1. még VIII. Benedek (1021-1023: PU II. 1007-1010., 1023: PU II. 1030.), IX. Leó (1049), II. Viktor (1055), IX. István (1058), II. Sándor (1063) [Patrologia cursus completus. Series Latina I-CCXXI. Éd. Migne, J.-P Párisii 1841-1864. (a továbbiakban: PL) CXLIII. 607-609., 658-659., 803-809., 879-894., CXLVI. 1293-1295.], VII. Gergely (1075: JL 4974., PL CXLVIII. 661-666.), II. Orbán (1088, 1095, 1097: PL CLI. 291-293., 488-489., 493-494.), II. Paszkál (1109: PL CLXIII. 51-53., 56-58., 204-205.) II. Lucius (1144), III. Sándor (1178), stb., vö. Letonnelier, G.: L'abbaye exempte de Cluny i. m. 23-42., 89-106.; Lemarignier, J.-Fr. : L'exemption monastique i. m. 325-326.; Valous, G. de: Le monachisme clunisien i. m. II. 134-135.; Cowdrey, H. E. J.: The Cluniacs and the Gregorian Reform i. m. 16-21., 33-36., 44-62. 106 A kongregáció szervezetére jó összefoglalást adott G. Letonnelier, G. Valous és H. E. J. Cowdrey, 1. Letonnelier, G.: L'abbaye exempte de Cluny i. m. 147-152.; Valous, G. de: Le monachisme clunisien i. m. II. 1-25.; Cowdrey, H. E. J.: The Cluniacs and the Gregorian Reform i. m. 8-15., 67-111., 191-252. A reformra 1. még Hallinger, К. : Gorze-Kluny i. m.; Sehieffer, Th.: Cluniazenzische oder gorzische Reformbewegung i. m.; Hallinger, К.: Zur geistigen Welt der Anfange Klunys i. m. (különösen 111-124.); Violante, С.: Il monachesimo Cluniacense i. т.; La France de l'an mil. Eds. Delort, R.-Iogna-Prat, D. Paris 1990. A Cluny-szellem általános eluralkodása mellett kardoskodott Galla Ferenc (Galla F. : A clunyi reform hatása Magyarországon. Pécs 1931.), amit azonban komoly kritikában részesített Csóka J. Lajos (Csóka J. L.: Cluny szellemű volt-e a magyar egyház a XI. században? Regnum. Egyháztörténeti évkönyv 1942-1943. 141-176. Ez utóbbi szerző később is elválasztotta egymástól a különböző reformközpontokat és irányzatokat, 1. Csóka J. L. : Szent Benedek fiai i. т. I. 148-179. Cluny hatása német területen igen korlátozott és áttételes volt, hiszen mindössze a peterlingeni apátságot szervezték közvetlenül Clunyből, illetve a hirsaui reform mutat kapcsolatokat a burgundiai kolostorral. Ugyanakkor ismeretes, hogy Maiolus apát Adelhaid császárné révén jelentős befolyással volt II. Ottó egyházpolitikájára. Itt említhető meg, hogy Cluny immunitást biztosító oklevelei (910, 927, 939) hatással voltak, például egyes német uralkodók okleveleire (913, I. Konrád: Lorsch, 1007, II. Henrik: Bamberg). Erre a kérdésre 1. Csóka J. L. : Szent Benedek fiai i. m. I. 154.; Hirsch, H.: Die Klosterimmunität i. т. 19-22. 107 9 33-ban például Adalbero metzi püspök Gorze-t adta Einold apátnak, 934-ben Gislebrecht herceg bízta rá a trier-i Szt. Maximinus apátságot Hugó apátra. 937-ben Brúnó kölni érsek a magdeburgi Szt. Móric apátságot trieri szerzetesekkel népesítette be, 1. Csóka J. L. : Cluny szellemű i. m. 151-154.; Csóka J. L.: Szent Benedek fiai i. т. I. 166-168. 108 Magdeburg utóbb fontos közvetítő szerepet játszott Wolfgang idején a bajor kolostorok (Salzburg, Tegernsee, Niederaltaich) reformjában. Jelentős hatással volt a német területeken Richárd, Szt. Vanne apátja, aki maga is a gorze-i szellem képviselője volt. Tanítványa, Poppo olyan jelentős apátságokba közvetítette ezt, mint Szt. Vaast, Stablo-Malmédy, Limburg, Echternach, Hirsau, Weissenburg, Szt. Gallen, 1. Csóka J. L. : Cluny szellemű i. m. 151-154.; Csóka J. L.: Szent Benedek fiai i. m. I. 168-170.
