Századok – 2004
Tanulmányok - Kiss Gergely: A Pannonhalmi Apátság egyházjogi helyzete a 11-13. században II/265
284 KISS GERGELY séggel látott hozzá a bencés apátságok reformálásához. Elképzeléseit több világi uralkodó is felkarolta, például Jámbor Lajos, valamint I. és II. Aquitániai Pipin.90 Aligha beszélhetünk tehát exemptioról a 9. században, és ehhez nyilván az is hozzájárult, hogy a korszak egyik legjelentősebb kánonjogi gyűjteménye, a pseudo-isidori-gyűjtemény heves támadást intézett a mentességek ellen a püspöki hatalom érdekében.9 1 Természetesen pápai privilégiumok is vannak ebből az időszakból, amelyek általában I. Gergely leveleiből merítenek — így előszeretettel felhasználják a pápa Marinienhez írott levelét —, de ezek száma alacsony. I. Honorius Bobbionak szóló okleveléről már szóltunk. III. Benedek és I. Miklós Corbie apátságának adtak privilégiumot (855, 863). Ebben a pápák megerősítették Berthefrid oklevelét, és ezt megtoldották azzal, hogy megengedték az apátnak, hogy az apátválasztás körüli vita esetében a tartományi érsek (Reims) hozzon ítéletet püspöktársaival pápai excommunicatio terhe mellett (III. Benedek), illetve azt, hogy első renden az amiens-i püspök, utána a reimsi érsek járjon el az ügyben, s ha így sem sikerülne rendezni a kérdést, az apát az Apostoli Székhez fordulhat (I. Miklós).92 Ez utóbbi pápa személye azért is érdekes, mert sok későbbi, 11. századi hamisítvány kelt a nevében exemption tartalommal. További fontos pápai privilégiumok Zakariás és II. István pápa Fuldának (751, 753),93 illetve II. István, I. Adorján és III. Leó Szt. Denis számára (757, 786, 795 k., 798) adott kiváltságai.94 Ezeket az okleveleket — hasonlóan I. Honorius 628. évi okleveléhez — a kutatók nagy része exemptionak, éppenséggel a bobbioi privilégium egyenes folytatásának tekintették.9 5 Mások ezt a kiváltságot csak pápai oltalomként értékelték.9 6 St. Denis kap-90 Lemarignier, J.-Fr.: Étude sur les privilèges d'exemption i. m. 7-9. 91 „Monasteria sub potestate episcoporum suorum sint" - idézi Schwarz, W.: Iurisdicio und Condicio i. m. 44-45., vö.: Feine, H. E.: Kirchliche Rechtsgeschichte i. m. I. 154-156. 92 JE 2663., 2717., idézi: Falkenstein, L.: La papauté et les abbayes françaises i. m. 100. (21. sz. jegyz.), vö.: Szaivert, W.: Die Entstehung und Entwicklung der Klosterexemption i. m. 291-295. 93 JE 2291., 2293, JE +2319. (753-755!), vö. Schwarz, W.: Iurisdicio und Condicio i. m. 90-98. 94 JE 2331. (757), JE 2443. (786), 2491. (795 k.), JE 2499. (798), 1. Lemarignier, J.-Fr.-. Étude sur les privilèges d'exemption i. m. 5-7.; Scheuermann, A.: Die Exemption i. m. 51-53. I. Adorján pápa oklevele hamisnak bizonyult — a JL 2293. alapján készült — így aligha lehet az exemptio bizonyítására felhasználni, 1. Szaivert, W.: Die Entstehung und Entwicklung der Klosterexemption i. m. 290. és uo. 154. jegyz., vö. Schwarz, XV: Iurisdicio und Condicio i. m. 90-98. 95 Schreiber, G. : Kurie und moster i. m. I. 2-3.; Fogliasso, E.: Exemption i. m.; Scheuermann, A.: Exemtion i. m.; Dubois, J.: Esenzione monastica i. m.; Scheuermann, A.: Exemtion (1982) i. m.; Puza, R.: Exemption i. m.; Lemaitre, J.-L.: Exemption i. m. 96 Bonifác a fuldai kolostor védelmére kért privilégiumot Zakariás pápától, aki megerősítette az apátság birtokait és pápai oltalmat biztosított. Bonifác halála után az új apát összetűzésbe került a mainzi érsekkel, aki ki akarta terjeszteni hatalmát a kolostor fölé. Itt azonban nem joghatósági kérdésről volt szó, akárcsak Bobbio esetében, mert Fulda nem az érsek, hanem a wüzburgi püspök egyházmegyéjében volt. Ezt tükrözi Pippin oklevele is, amely felmentette az érsek hatalmi törekvései alól a kolostort (absolutam ab omni dominio Lulli episcopi). Ismeretes továbbá, hogy IV Leó pápa éppenséggel megerősítette a püspök számára az oltárszentelés jogát, illetve az apát Otgar mainzi érsekhez írott levelében emlékeztetett arra, hogy a szerzetesek nem az érsek, hanem a püspök joghatósága alá tartoznak. I. Ottó immunitást és oltalmat adott Fuldának, ami nem volt ellentétes a pápai privilégiummal, inkább kiegészítette azt. Ezekből, illetve II. Henrik és II. Konrád későbbi rendelkezéseiből kiderül, hogy sem a 751., sem a 757. évi pápai oklevél nem adott exemptiot Fuldának, csak pápai oltalmat, 1. Schwarz, W.: Iurisdicio und Condicio i. m. 90-93., vö. Szaivert, W: Die Entstehung und Entwicklung der Klosterexemption i. m. 291-295. A fuldai oklevelek hitelessége
