Századok – 2004
Közlemények - Tilkovszky Loránt–Weidinger Melinda: Magyar memorandum és német válasz. A Duna-medencei kisebbségi problematikáról 1931-ben. II. I/159
198 TILKOVSZKY LÓRÁNT - WEIDINGER MELINDA És Magyarország legjobb koponyái követelik valamennyi nemzetiség gyakorlati egyenjogúsításának politikáját, amihez adva kell hogy legyen a lehetőség népiségük teljes kibontakoztatására az állam kereteiben. III. A németség jelenlegi helyzete Magyarországon A magyar emlékirat beható leírását adja a német kisebbség helyzetének Magyarországon. Üdvözlendő, hogy a magyar kormány alkalmat ad e kérdés tisztázására, amely Németországban ténylegesen nyugtalanságot váltott ki. Gazdasági helyzet Ami a németség gazdasági helyzetét illeti Magyarországon, készséggel állapítjuk meg, hogy a magyar kormány által követett politikának, de a magyarországi németség magyar részről is elismert rátermettségének és takarékosságának is köszönhetően, nem panaszolható fel gazdaságilag hátrányos megkülönböztetés a magyarsággal szemben. Mindenkinek el kell ismernie, hogy ebben a vonatkozásban Magyarországon a helyzet jólesően ellentétes az utódállamokbeli viszonyokkal: ezek gazdaságpolitikája a kisebbségek számára végzetes. Ha magyar nézet szerint a német közvélemény ezt a szempontot kevéssé hangsúlyozza, úgy ennek okát a következő megfontolásban kell keresni: a gazdaság szabadsága egyike annak a két alappillérnek, amelyen egy kisebbség népi léte nyugszik. A másik, ugyanolyan fontos pillér a kisebbség szabadsága kulturális saját léthez. Hogy kulturális szempontból a magyarországi németeknek megadott lehetőségek nem tartanak lépést a gazdaságiakkal, ez tény, ami sajnos tagadhatatlan. A kulturális érdekek Németország közvéleménye sajnos nem tekinthet el attól a ténytől, hogy a törvények és rendeletek, amelyeken a magyarországi német kisebbség jogállása nyugszik, eddig csak részben vitettek át a gyakorlatba. Német részről minden további nélkül elismerik, hogy egy törvény gyakorlati végrehajtása rendszerint nem lehetséges máról holnapra. De mégis az a benyomás, hogy a végrehajtás üteme igen lassú, olyan lassú, hogy annak magyarázatához a normális gyakorlati nehézségek nem tekinthetők elégséges alapnak. Az ok inkább nagyrészben a paszszív ellenállásban vehető észre, amit az autonóm testületek — egyházak, megyék, stb. — fejtenek ki, támogatva a közvélemény egy része által. A magyar emlékirat egyébként maga sem vonja kétségbe a kisebbségi rendelet energikus végrehajtásával szembeni ellenállás tényét. Népiskolák Az anyanyelv megtartása és ápolása, s az örökölt népi kultúra támogatása tekintetében az iskola a legfontosabb. A magyar statisztika szerint az 1929/30-as
