Századok – 2004
Közlemények - Tilkovszky Loránt–Weidinger Melinda: Magyar memorandum és német válasz. A Duna-medencei kisebbségi problematikáról 1931-ben. II. I/159
192 TILKOVSZKY LÓRÁNT - WEIDINGER MELINDA rendet pártoljon, amely lehetővé teszi különböző népek és népcsoportok egyenjogú együttélését az államban. A kisebbségi kérdés, azaz a kisebbségek biztonságban tartása történelmi és etnikai alapjukon településterületeiken, a háború után a nemzetközi szerződések révén olyan kérdéssé vált, amit összeurópai kereteken belül kell megválaszolni. Ez Európa új rendjének és megbékélésének szempontjából kiemelkedő és mindenképp önálló jelentőséggel bír. Különösen hangsúlyozni kell, hogy a német kormánytól ezért tökéletesen távol áll, hogy a kisebbségi kérdést állami politikai célok eszközéül használja. Minden esetben, amikor a birodalom a versaillesi diktátum okozta veszteségeit enyhíteni vagy módosítani törekszik, a kisebbségi kérdést nem mint lényeges, sokkal inkább mint a leglényegesebb érvet használja fel. A kisebbségi kérdésben rejlik az európai jövő fejlődésének magva, a nemzetállam továbbfejlődése olyan közösséggé, amin az összes, határain belül élő különböző nemzet egyenrangúan együttmunkálkodik. A német felfogás tehát tagadja azt az álláspontot, amely egy államon belül a különböző nemzeti elemeket nemzeti egységgé akarja összekovácsolni. A kisebbségi kérdésben Németország állásfoglalása az európai eszme fejlődését kívánja támogatni. Voltaképpen a kisebbségi kérdéshez való hozzáállás minden komoly európai gondolkodás próbaköve. Aki a közösségi eszmét szolgálja, Európát is szolgálja. A németségi szövetségek beállítottsága A német népiségi szövetségek magukévá tették a német kormány álláspontját a nemzetiségi probléma és a kisebbségi kérdés tekintetében, és tevékenységükben a német népiség minden tagja szellemi összetartozásának eszményétől vezetteti magát. Messze távol állván tőlük, hogy egy idegen állam szerkezetét lazítani akarnák, népiség és állam egészséges szintézisét igyekeznek megtalálni, ahol az állam jogai nem kisebbedhetnek. Erős népiségi érzés és erős államöntudat igen jól megférhet egymással. Minden közeledés ehhez a felismeréshez, hozzájárul mindazon tényezők leküzdéséhez, amelyeket ma még mindkét oldalon zavaró tényezőnek találnak. Német részről különösen üdvözölnék, ha a kilátásba vett megbeszélések Németország és Magyarország között hozzájárulnának a megegyezéshez ebben a felismerésben. A magyar és német kisebbségek kapcsolata ezen nézőpontból Ebből a szemszögből nézve az utódállamokbeli német és magyar kisebbségek kapcsolatának a magyar emlékirat által tárgyalt kérdését, ahhoz a következőket kell elmondani: Érdekazonosság és érdekellentétek Mind magyar, mind német felfogás szerint az utódállamokban élő német és magyar kisebbségek helyzete az államot igazgató néppel szemben igen nehéz. A magyaroknak éppúgy, mint a németeknek, rendkívüli energiát kell fordítaniuk kulturális szabadságuk és gazdasági függetlenségük megőn Isère. Innen adódik a
