Századok – 2004

Krónika - Vass Henrik emlékére (1915–2004) (Sipos Péter) VI/1501

KRÓNIKA 747 VAS S HENRIK EMLÉKÉRE (1915-2004) Valamikor ez év késő tavaszán találkoztam utoljára Vass Henrikkel. A Politikatörténeti Intézet folyosóján váltottunk néhány szót, miközben büszkén mutatta aktatáskáját, amely éppen készülő legújabb műve kéziratát tartalmazta. Akik közelebbről ismerték, csodálták szívósságát, kitartását, mert élete utolsó negyedszázadában a munka tartotta őt életben. Hiszen számos súlyos betegséggel küzdött, nem egyszer kelt híre, hogy a végóráit éli, de ha valakire, úgy őreá igaz az a mondás, hogy akinek sokszor híresztelik távozását, az sokáig él. A sors azonban a csaí ládját nem kímélte. 2002-ben, 61 évi házasság után elvesztette feleségét, s egy évvel később, 56 esztendős korában elhunyt elsőszülött fia, Vass György. Vass Henrik mégis, továbbra is fáradhatatlanul, szó szerint az utolsó leheletéig dolgozott. Állandóan új és új kötetek anyagát gyűjtötte és publikálta elmélyült és igényes történészi műhelymunkával. 1980-ban igen méltatlan körülmények kö-I zött, valótlan vádakkal valóságos koncepciós ügyet kreálva ellene, távolították el tisztségéből és a közéletből. Talpon maradt, fáradhatatlanul alkotott tovább, ahogy ezt az 1980 óta megjelent 8 könyve bizonyítja. Vass Henrik a társadalom egészen más szférájából indult és emelkedett pártfunkcionáriussá, tudománypolitikussá és a történettudomány avatott művelőjévé. ! A cipészmesterséget sajátította el, de már ifjúkorában élt benne a szellemi igényes-I ségtől fűtött tanulási vágy; tanulni akart, hogy taníthasson. Az 1945 utáni korszak kommunista munkáskádereinek szokványos útján indult el. 1948-ban bekerült a központi pártapparátusba mint a sajtópolitika egyik iránjátója. Elvégezte a kétéves pártfőiskolát és annak történelem szakosítóját, ahol többek között Zsigmond László, a magyar külpolitika-történet megalapozója ( oktatta. A könyvkiadással és később hobbijává vált hivatásával, a történelmi munkák ι menedzselésével 1951-ben került kapcsolatba mint a Szikra Kiadó egyik vezetője, . majd 1956 júliusától igazgatója. Nevéhez fűződik 1957-től a kiadó megújítása, amely névváltoztatással kezdődött. Kezdeményezésére változott a bolsevik „Iszkrá"ra utaló elnevezés Kossuth Kiadóra. Ezen túlmenően lényegesen módosult a kiadványstruktúra és fontos profilbővítésre is sor került. Persze pártkiadóról lévén szó, továbbra is voltak muszájkiadványok, de ezek mellett példásul megindult az Univerzum c. természettudományos ismeretterjesztő sorozat és a népszem történelem köteteinek egyenként több tízezres szériája. A lapkiadás terén újdonságot hozott a Vasárnapi Hírek és a Gazdasági Figyelő. 1961 végén nevezték ki Vass Henriket a Párttörténeti Intézet igazgatójává. Kettős célt tűzött maga elé: ki akarta szabadítani a munkásmozgalom történetírását a kommunista párt történetére szorítkozó párttörténetírás keretéből, s nem kevésbé fontos teendőjének tekintette, hogy a munkásmozgalom történetírásáról lehántsa az agit. prop, burkot, megszabadítsa attól a kötelezettségtől, hogy a párt