Századok – 2004

Történeti irodalom - Várdy Béla: Magyarok az újvilágban (Ism.: Csorba László) VI/1481

TÖRTÉNETI IRODALOM 1481 újabb állomásai című művében (Budapest 1985.) részletesen elemzi Wood tanulmányát az 1960-as évek történelemszemléletei szempontjából, és azt a nézetét fejti ki — amelyet Lévai Csaba tanulmányai is alátámasztanak — hogy a forradalom és az alkotmányalkotás jelentős társadalmi és politikai ellentétek kifejezéseként jellemezhető. Pocock munkáját a szerző két szempontból elemzi: egyrészt, a republikanizmus-gondolatának nemzetközi és eszmetörténeti fejlődése szempontjából, másrészt pedig az amerikai forradalomhoz kapcsolódó felfogását. Mindkét szempont jelentős szerepet játszott az amerikai forradalommal kapcsolatos vitában. Az első megerősítette a Bailyn-Wood történetírói felfogást az angol ellenzéki áramlat elsődleges szerepéről, tehát az angol eszmetörténet szempontjából igazolta annak hitelességét. Mivel Pocock munkája 1975-ben jelent meg és a két történész munkáját jól ismerte, részletesen elemezte a megjelent tanulmányok álláspontját, valamint az elmélet jelentőségét az amerikai forradalom és alkotmányalkotás korszakában. Elemzésében egyetértését fejezte ki a két szerző felfogásával és az amerikai köztársaság létrehozásával kapcsolatos nézetei is alátámasztották az általuk kifejtett nézeteket. A szerző az amerikai történetírás áramlatait, valamint a republikanizmus-elmélet alapgondolatait áttekinthetően, a források szakszerű értelmezése alapján mutatja be. Könyvének ez a szakasza képezi tulajdonképpen kutatásának egyik legértékesebb teljesítményét. Miután ismertette a három szerző és több kevésbé ismert történész munkáját, részletesen bemutatja az elmélet által az amerikai történészek között előidézett vitát. Munkájának ez a szakasza is jelentős tudományos teljesítmény, azonban az olvasó szempontjából nem annyira áttekinthető és értékelhető, mint könyvének első fejezetei. A könyv befejező része két jelentős, az amerikai és európai történetíráshoz kapcsolódó kérdést vet fel. Először azt, hogy az 1960-as évek óta több újszerű történettudományi, társadalomtudományi áramlat lépett fel és alakította tudományos szemléletünket. Ezzel kapcsolatban a szerző kapcsolódási pontokat határoz meg ezek között az áramlatok és az amerikai republikanizmus-elmélet között. Ennek a kérdésnek felvetése természetesen hasznosnak tekinthető, azonban a rendkívül szerteágazó témakör ismertetése sajnos nem áttekinthető módon fogalmazódott meg. Ennek ellenére az olvasó részére eléggé egyértelmű, hogy ezek az áramlatok kölcsönösen alakították, módosították, cáfolták, illetve egyáltalán nem érintették az amerikai történetírás elméletét. A szerző második felvetése arra vonatkozik, milyen szerepet játszott a republikanizmus-vita az amerikai történetírás törekvéseiben egy általános amerikai történettudományi szintézis kialakításában. Ezek a gondolatok mindenképpen értékesek és érdekes képet nyújtanak arról, hogy az 1960-as évek óta számos történetírói áramlat jelentkezett és ha, tott a jelenlegi amerikai történetírás összességére. Egyúttal arra a kérdésre is választ adnak, milyen szerepet is játszik a republikanizmus-elmélet a jelenlegi amerikai történetírásban. A szerző valóban értékes tudományos munkát végzett ennek a tanulmánynak elkészítésében. Munkája jelentős előrelépést jelent a magyar amerikanisztika tudományos megalapozásában és remélhetőleg tovább fogja növelni az amerikai tanulmányok színvonalát — oktatási és kutatási szempontból egyaránt — a magyar nyelvű egyetemeken és főiskolákon. A L'Harmattan kiadó 1 dicséretet érdemel a kötet szakszerű kiadásáért. l· Bődy Pál Várdy Béla: MAGYAROK AZ ÚJVILÁGBAN Bp. 2000. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. 840 o. A magyar-amerikai kapcsolatok történetének kutatása régi diszciplína, a vele foglalkozó irodalom könyvtárnyi méretű. Ha valaki beleolvas, sajátos, egyenlőtlen viszony bontakozik ki szemei előtt. Az Újvilág óriása, a 20. század szuperhatalma számára Magyarország egyike a távoli, zsúfolt, sokszor zavaros viszonyokba bonyolódó Európa kéttucatnyi kisállamának, amely jobbára csak olyankor kap némi reflektorfényt, ha a történelmi véletlen folytán éppen miatta, vagy legalábis körülötte éleződik ki valamilyen nagyhatalmi konfliktus. A magyarok számára viszont az amerikai kapcsolat nagy, szélesre tárt ablak - politikailag esély a világtörténelemhez való kapcsolódásra, kulturálisan esély a modern, nyugati társadalmakat megteremtő angolszász értékvilághoz való kapcsolódásra.