Századok – 2004
Közlemények - Egresi Katalin: Viták a társadalompolitika elméletéről és gyakorlatáról a Bethlen-érában I/119
146 EGRESI KATALIN gyeimet a munkapiac megszervezésére és a megélhetéshez szükséges munkabér törvényi biztosítására. Ezeknek a tényezőknek a hiánya ugyanis nagyban hozzájárulhat a kivándorlók számának növekedéséhez. A Szakszervezeti Tanács ez alkalommal beadvánnyal fordult az értekezlet résztvevőihez. A szociáldemokrata szakszervezeti mozgalom vezetősége már 1925 januárjában felkereste a kormányt azzal az ötlettel, hogy a külföldön munkát vállalni szándékozó munkások érdekében kössön egyezményeket különböző államokkal. Az egyezmények ugyanolyan jogokat biztosíthatnának a hazai munkásoknak külföldön, mint itthon, így az esetleges munkaerőfölösleget az ország gazdasága könnyen levezethetné. 1925 elején a Szakszervezeti Tanács megkeresése eredménytelem maradt, így az értekezleten újból megismételték kérésüket. A Tanács felajánlotta, hogy a magyarországi szakszervezetek az ügy érdekében felhasználnák külföldi összeköttetéseiket is. A beadvány megvitatására azonban az értekezleten nem került sor. A népesség alakulását meghatározta egy további fontos tényező is, amelynek megvitatására az értekezlet második napján került sor. A közélelmezés és tejprobléma című előadás a lakosság kereseti viszonyainak és az ezzel összefüggő táplálkozási szokásoknak a bemutatására vállalkozott. Az itt kapott eredmények ugyancsak lehangolóak voltak. Az előadó Gratz Ottó a magyaróvári magyar királyi tejkísérleti állomás igazgatója szerint a magyar társadalom jelentős része az egészséges táplálkozás követelményének két ok miatt nem tudott eleget tenni. Egyrészt nagyon magasak a létszükségleti cikkek — így a tej — árai másrészt a lakosság zöme nincs tisztában a tej táplálóértékével. A tej mint az egyik legkalóriadúsabb és legegészségesebb táplálék számos család mindennapi étkezéséből teljes mértékben hiányzott. Országos átlagban 1924-25-ben a fejenkénti és naponkénti tejfogyasztás csupán 0,2 liter volt. Ugyanakkor orvosi szakvélemények szerint egy gyermek testi fejlődéséhez napi 1 liter, egy felnőtt esetében napi 0,5 liter tej fogyasztása lett volna szükséges. Az előadó országos és vidéki bizottságok felállítását tartotta célravezetőnek annak érdekében, hogy széles társadalmi rétegeket felvilágosítson a tej táplálóértékéről. Ezt Berczeller László főorvos azzal egészítette ki, hogy a közélelmezési viszonyok pontos feltérképezésére tudományos intézet felállítását javasolta. Ugyanakkor többen a tej minőségének a problémájával is foglalkoztak. Szigorú rendszabályokat követeltek a tejtermelők és kereskedők visszaéléseinek megakadályozására. A témakör nagy hiányosságai közé tartozott, hogy az értekezlet semmilyen pontos kimutatással nem szolgált a lakosság fizetésének és a létszükségleti cikkek árainak a bemutatására. így nem derülhetett ki, hogy milyen társadalmi rétegeknek okozott problémát a legfontosabb élelmiszerek, köztük a tej megvásárlása. A mezőgazdasági munkásság szociális helyzete Az értekezlet második napján tűzték napirendre a tanya világának és a mezőgazdasági munkások biztosításának az ügyét. A téma annak köszönhette aktualitását, hogy a magyar gazdaság a trianoni határok között is mezőgazdasági jellegű maradt. A mezőgazdaságban dolgozó rétegek pedig a társadalombiztosítás egyik típusában sem részesültek.
