Századok – 2004

Figyelő - Deák István: Hadviselők és ellenállók VI/1417

FIGYELŐ Deák István HADVISELŐK ÉS ELLENÁLLÓK* Volt egy rövid időszak az európai történelemben, nagyjából a tizennyolcadik századtól 1941-ig, amikor meg lehetett különböztetni a hadviselőket a nem hadviselőktől, amikor a háborúkat az állam által egyenruhába bujtatott, felszerelt és kiképzett katonák vívták, és amikor azokat, akiket arra képeztek ki, hogy az állam érdekében embereket öljenek, súlyosan megbüntették, ha szolgálaton kívül próbálták értékesíteni az ölési tudományukat. Az utóbbi hatvan évben azonban az irreguláris erők fokozatosan felváltották, vagy legalábbis kiegészítették a reguláris hadseregeket. Ez a baljós változás a hadviselésben igen bonyolult kérdéseket vet fel mind a megszálló hadseregek, mind a fegyveres ellenálló mozgalom jogaival és erkölcsi kötelességeivel kapcsolatban. Újra és újra felmerül a kérdés: hogyan reagáljanak a megszálló erők a legendás vietnami „fekete pizsamás parasztok" helyi megfelelőinek a jelenlétére, akik esetleg kézigránátokkal és bombákkal vannak felfegyverkezve? Hogyan viselkedjenek az átlagemberek egy egyre nagyobb rettegésben élő és ezért mindinkább brutális megszálló hadsereg jelenlétében? A megszállók és az ellenállók egyaránt nagy veszélyt jelentenek számukra, s ez megnehezíti, vagy teljesen lehetetlenné teszi, hogy semlegesek maradjanak a konfliktusban. Robert Katz drámai leírásokban és gondolatébresztő elemzésekben gazdag könyve kiválóan mutatja be e dilemmák jelentkezését a 2. világháború idején. A mű lendületes stílusban íródott, s ugyanakkor alaposan dokumentált is. A középpontba állított kulcsfontosságú esemény 1944. március 23-án történt, amikor egy csapat kommunista partizán bombái és kézigránátjai széles rendet vágtak a Róma központjában felvonuló SS rendőrök soraiban. Az akció során 33-an haltak meg, és több mint százan megsebesültek. Az áldozatok között több járókelő is volt. Egy nappal később, a második világháború egyik leghírhedtebb megtorló akciójának a során, az SS rendőrök 335 olaszt végeztek ki egy Róma külvárosában található barlangban. A két incidens a Via Rasella-i bombatámadás és az Ardeatine-barlangokban elkövetett mészárlás néven vonult be a történelembe. Katz, aki hosszú ideig élt Toszkánában, minden tekintetben hivatott arra, hogy ismertetést adjon és véleményt mondjon e végzetes eseményekről. Korábban megjelent könyvei egyikében már bizonyította, hogy nem riad vissza a nehéz kérdésektől; ennek következményeként egy alkalommal a néhai XII. Pius pápa családja is beperelte őt a kato-* Robert Katz: The Battle for Rome: The Germans, The Allies, the Partisans, and the Pope, September 1943-June 1944. (Simon and Schuster, 418. o.) (Csata Rómáért: a németek, a Szövetségesek, a partizánok és a pápa, 1943. szeptember-1944. június)