Századok – 2004
Közlemények - Katona Eszter: Az olasz fasizmus bukása és a Franco-rendszer VI/1381
1386 KATONA ESZTER sére adni, hogy a háború még koránt sincs megnyerve, s Németország még erős. A brit nagykövet, Samuel Hoare augusztus 19-én találkozott Francóval. Beszélgetésükről az alábbiakat írta: „A diktátor nyugodt, elégedett volt, és bizakodó a jövőt illetően."22 Előbb csak a falangistákat említettük, azonban az olasz fasizmus bukása nem falangista spanyol körökben is okozott gondokat. Közöttük volt Gómez-Jordana is, akinek az olasz fasiszta rezsim bukása elsősorban diplomáciai problémátjelentett. Ugyanis, mint ahogy az várható volt, az olasz fasiszta vezetők közül sokan olyan országban akartak menedéket keresni, amely nemcsak barátja volt az olasz népnek, de amelynek politikai berendezkedése is hasonló volt a megbukott olasz rezsiméhez. így egyértelmű volt, hogy Spanyolországba akartak utazni, s a kérés nem is sokat késlekedett: Fernández Cuesta már egy héttel Mussolini bukása után engedély kért Gómez-Jordanától, hogy néhány fasiszta vezető Spanyolországban kapjon menedéket. A kérvényezők között olyan élvonalbeli fasisztákat találhatunk, mint Dino Grandi, Galeazzo Ciano vagy Edda Mussolini. A spanyol nagykövet többször megismételte a kérést álnevek mögé rejtve az illető fasisztákat,23 Madrid válasza; azonban elutasító volt. Egyértelmű volt, hogy a semlegesség mellett elkötelezett Gómez-Jordana nem akarta sem magát, sem országát kompromittálni. Természetesen a szövetségesek sem tartották volna baráti gesztusnak, ha Spanyolország menedéket nyújt a fasiszta vezetőknek. A spanyol külpolitika újra a semlegesség felé sodródott tehát Mussolini bukása után, s az olasz események hatással voltak a spanyol belpolitikára is. 1943 szeptemberében úgy tűnt, hogy hasonló események, melyek az olasz diktátor bukását előidézték, Spanyolországban is bekövetkezhetnek. A spanyol tartományok katonai vezetői, Franco egykori tábornoktársai, levélben fordultak a Caudillóhoz, melyben feltették a kérdést: nem érkezett-e el a monarchia restaurációjának az ideje?24 A hasonlóság egyértelmű: Olaszországban is a fasiszta vezetők voltak azok, akik véghez vitték a palotaforradalmat. Első pillantásra tehát úgy tűnhet, valóban veszély fenyegette Franco rendszerét. Azonban a spanyol diktátor már ismerte az olasz példát, mely ez alkalommal természetesen nem követendő (mint oly sokszor e kapcsolatok történetében), hanem éppen elkerülendő volt számára, így Franco, tanulva Mussolini hibájából, nem esett ugyanabba a csapdába. Először is nem követte el azt a hibát, hogy a levél aláíróit összehívja, és az olasz nagytanács gyűléséhez hasonló alkalmat adjon nekik az együttes fellépésre. Ο egyenként hívatta magához tábornokait és sikerült visszavonattatnia velük a levélben foglalt javaslataikat. így a viharfelhők elvonultak a Franco-rezsim feje felől. Tény tehát, hogy az olasz események jelentős befolyással voltak Franco döntéseire és hozzájárultak ahhoz, hogy külpolitikájában Spanyolország egyre távo-22 Aldo Albönico: La Spagna tra Badoglio e Mussolini (1943-45). Nuova Rivista Storica 1985/ 3-4. 232-233. 23 Fernández Cuesta Grandit „Fernández" néven, a Mussolini családot „Garcia" néven említi leveleiben. Ld. Fernández Cuesta jelentése Gómez-Jordanának. AMAE, R. 1180-5. Róma, 1943. augusztus 1. (Sz. n.) 24 Ambró Ferenc madridi magyar követ jelentése Ghyczy Jenő külügyminiszternek. Magyar Országos Levéltár (MOL), Külügyminisztérium Politikai Osztálya iratai (K 63), 1943-29/1. 280. iratcsomó. Madrid, 1943. október 5. 49/pol.-1943.
