Századok – 2004

Közlemények - Egresi Katalin: Viták a társadalompolitika elméletéről és gyakorlatáról a Bethlen-érában I/119

TÁRSADALOMPOLITIKA. A BETHLEN-ÉRÁBAN 137 köré csoportosíthatjuk. Ezek a szociális nevelés, a középosztály válsága, a mezőgazdaság gazdasági és szociális problémái, a társadalombiztosítás — kiváltképpen a munkahiány esetére szóló biztosítás és a mezőgazdasági munkások baleset esetére szóló biztosítása —, a munkaügy, valamint a népesedéspolitika területe. A megnyitó ülésen Földes Béla, Bethlen István miniszterelnök és Vass József miniszter szólalt fel. Mindegyikük a szociálpolitika aktualitásáról és a legsürgősebb teendőkről beszélt. Bethlen a legfontosabb feladatok megjelölésére vállalkozott. A miniszterelnök úgy vélte, hogy a gyermekhalandóság, az egyke-rendszer, a népbetegségek (tüdővész, különféle járványok, nemi betegségek, alkoholizmus), a lakás- és élelmezési viszonyok javítása, a középosztály „megmentése," a munkásvédelem és a munkásbiztosítási törvényhozás, valamint a közerkölcsiség és a vallásosság felélesztése tartozik a megoldásra váró szociális problémák köré. Bethlen ugyanakkor arra is felhívta a ügyeimet, hogy a gazdaság stabilizálása és a pénzügyi konszolidáció után, elérkezett az ideje a szociális érdekvédelem megvalósításának. Ebben az államnak és a társadalomnak is jelentős szerepet szánt, tehát egyértelműen az állami szerepvállalás mellé állt. Vass az értekezlet összehívásának okairól, a szociális prevenció jelentőségéről, és a szociálpolitikának a munkásosztály általi kisajátításáról beszélt. A népjóléti miniszter a szociálpolitika aktualitását az I. világháború pusztításaival magyarázta. A háború emberéleteket és anyagi áldozatokat követelt, védtelenné és kiszolgáltatottá tette az embert. A hadirokkantak, a hadiözvegyek, és a hadiárvák megjelenése, a munkanélküliség, a középosztály és a munkásosztály megélhetési gondjai a társadalom élő, ám eddig megoldatlan problémái közé tartoztak A szociális problémák megoldásában nagyon fontos szerepet tulajdonított a megelőzésnek. Vass a társadalom szolidaritás érzékének kifejlesztését, a felvilágosítást és nevelést egyértelműen a szociális bajok hatékony megelőzésének tartotta. Ehhez a gondolatkörhöz csatlakozott a rendezvény első két előadása is, amely a társadalompolitika és társadalomerkölcs témakörében, illetve a közigazgatási tisztviselők társadalompolitikai kiképzésében adott útmutatást. A szociális érzék és a szociális nevelés szerepe a társadalom életében A konferencia nyitó előadásai a szociálpolitikai nézetek mindegyikében előkelő helyet foglaló szociális probléma felvázolásával kezdődtek. A konzervatív, a liberális és a szociáldemokrata teóriák egyaránt elismerik, hogy az újkori társadalmi és gazdasági fejlődés az egyén jogainak elismerését eredményezte, ám ez egyben az adott személynek a közösségen belüli tűlzott individualizációjával járt együtt. Ez a folyamat a szabadversenyes kapitalizmus gazdasági szektorában éreztette káros hatását, mivel lehetővé tette az egyén anyagi tönkremenetelét. Az I. világháborút követően a bérből és fizetésből élő rétegek életszínvonala évről évre romlott, amit a munkanélküliség növekedése tett elviselhetetlenné. így a szociálpolitikával foglalkozó tudósokban és politikusokban egyaránt felmerült a szociális kaközösségek, 13. békéltetés és koalíciójog, 14. törvényes munkásvédelem, társadalompolitikai propaganda. 15. társadalompolitikai statisztika, 16. patronage.