Századok – 2004
Közlemények - Tóth Imre: Nyugat-Magyarország és Burgenland a német külpolitikában (1922–1939) VI/1327
1342 TÓTH IMRE Miután a Wilhelmstrassén gondosan átolvasták Leser programját, és beszerezték a Volk und Reich Burgenland-számát — melyben Sopron hanyatlásáról is megjelent egy tendenciózus írás —, úgy ítélték meg, hogy a burgenlandi politikus minden fogadkozás ellenére feltehetően jelentős magyarellenes propagandát is ki fog fejteni. Ez utóbbit semmiképp sem tartották kívánatosnak. Aggályokat keltett a nyilvános előadások nagy száma és az, hogy ezek "tematikája túllép majd azon a határon, ami még kívánatos lenne". Ilyen nagyszabású programot akkor sem szándékoztak támogatni, ha annak rendezvényei — a várakozással ellentétben — valóban semleges hangneműek és témájúak lettek volna. Az utazás lemondása azonban beláthatatlan következményekkel járt volna, és károsan befolyásolta volna a burgenlandi anschluss-hangulat alakulását. Leser útja így vagy úgy mégiscsak a német-osztrák kapcsolatok elmélyítését szolgálta, ezért végső soron szívesen látták őt Németországban. Utasították viszont a bécsi misszió vezetőjét, hogy a felmerült aggályokra a legalkalmasabbnak tűnő módon hívja fel a figyelmet, és hasson oda, hogy az utazás részleteit az osztrák illetékesek újragondolják. Az útmutatás szerint: "el kell kerülni, hogy ez a lépés — amelynek érdemi indítóoka iránt, úgy hisszük, Leser is megértést tanúsít — a tartományfőnök-helyettest elkedvetlenítse."62 Berlinből először megpróbálták csökkenteni az úticélok számát. Később azonban úgy vélték, elegendő lesz, ha a szervezők nyilvános rendezvényekkel szemben, elsősorban zártkörű előadásokkal és személyes találkozókkal töltik ki a program kereteit.6 3 A külügyminisztérium illetékesei Leser tervezett rádióelőadásának szövegét is több ponton finomították, ügyelve arra, hogy az a magyar közvélemény érzékenységét semmi se sérthesse. Kigyomlálták a szövegből az "idegenuralom" kifejezést, és helyette az "elválasztott területek" terminus technicus használatát ajánlották. Legszívesebben azonban az egész — széles nyilvánosságnak szánt — beszéd megtartását elkerülték volna.64 A német külügyminisztérium ezzel egy időben az utat közvetve segítő belügyi apparátus illetékeseit is értesítette álláspontjáról. Állásfoglalásuk ismét hangsúlyozta, hogy a német-osztrák kapcsolatok kiépítése szempontjából egy német lap Burgenlandról szóló különkiadása csakúgy, mint a tartományfőnök-helyettes látogatása Németországban csak üdvözlendő lehet. Figyelmeztettek azonban, hogy az utazás lebonyolításakor további szempontokra is tekintettel kell lenni, legfőképpen a német kapcsolatok alakulására harmadik országgal. Ε kapcsolatokra hivatkozva igyekeztek emlékeztetni arra, hogy az előző években Burgenland témája ismételten feszültségeket okozott az osztrák, német és a magyar kormány között. Utaltak Löbe beszédének negatív visszhangjára Magyarországon, amely — mint a levélben megjegyezték — "még nem heverte ki a békeszerződések által okozott traumát". Felidézték azt is, hogy a kialakult helyzetet milyen ügyesen 62 A német külügyminisztérium a bécsi követségnek (1929. január 10.). PA AA Il.b. Bd.4. Pol.6. R73415, L274603-06. 63 A német külügyminisztérium tájékoztatója a belügyminisztériumnak (1929. január 14.). Hasonló szellemben informálták a Volk und Reich szerkesztőségét, a birodalmi kormány müncheni képviseletét, a porosz belügyminisztert, a hamburgi külügyi államhivatalt (Staatsamt für auswärtige Angelegenheiten), Hessen szabadállam elnökét és külügyminiszterét és a württembergi minisztériumot Stuttgartban. Ld. PAAA, II. b, Bd. 4, Pol. 6, R73415, K274610. 64 Lerchenfeld bécsi német követ jelentése a berlini külügyminisztériumnak (1929. január 21.). PAAA, II. b, Bd. 4, Pol. 6, R73415. K274634.
