Századok – 2004

Közlemények - Tóth Imre: Nyugat-Magyarország és Burgenland a német külpolitikában (1922–1939) VI/1327

NYUGAT-MAGYARORSZÁG, BURGENLAND ÉS NÉMETORSZÁG- 1337 szerint Ausztriához, következésképpen perspektivikusan a Német Birodalomhoz tartozó terület. Az osztrák kormánynak a tartomány pártolása fejében támogat­nia kellene a német tőkét. A jelentés azt is javasolta, hogy német sajtóorgánum­okban foglalkozzanak többet a térséggel. A kapcsolatok erősítése érdekében kívá­natosnak tartotta a közeljövőben német küldöttség menesztését Burgenlandba.42 A követ által kívánatosnak tartott látogatást a következő év nyarán sikerült nyélbe ütni, ráadásul úgy, hogy az a Lerchenfeld által elképzelt politikai küldetést is betöltötte. Talán túl is lépett azon, s ez utóbb határozottabb jelleget adott a Wilhelmstrasse Burgenland-politikájának. 1927 júliusában a bécsi dalostalálkozó vendégeként Paul Löbe, a Reichstag elnöke, több német képviselő társaságában vett részt egy rövid burgenlandi kiránduláson. Az ünnepség már ezzel politikai színezetet kapott. Löbe azonban ezt még megtoldotta egy beszéddel, melyben biz­tosította hallgatóit — köztük a kijelentést ügyesen kiprovokáló Ludwig Lesert, Burgenland tartományfőnökének helyettesét — hogy nem csupán Német-Auszt­ria, hanem az egész német nép zárt sorokban áll Burgenland mögött. Löbe ezzel egyértelműen értésre adta, hogy az osztrák-magyar határ tekintetében nincs helye revíziónak. A politikus a Rothermere lord fellépése nyomán kibontakozott magyar revíziós mozgalmat is megemlítette szónoklatában. Szavai vihart kavartak a magyar politikai közéletben. A magyar határszélen természetesen a nyugat-magyarországi irredenta szemszögéből kritizálták a né­met politikus szavait. Budapesten azonban úgy érezték, hogy a szerencsétlen idő­pontban elhangzott Löbe-nyilatkozat a Rothermere lord által felvetett revíziós törekvések jogosságát egészében kérdőjelezi meg. A Budapesti Hírlap azt fájlalta, hogy Löbe azt a nemzetet támadta hátba, amely négy éven át küzdött Németor­szág világuralmi céljaiért.4 3 A lap értetlenül állt a nyilatkozat előtt, és hangoztat­ta: a német hűséghez nem illik, hogy ilyen kegyetlenül megsértse egy nemzet ér­zelmeit. Apponyi Albert a Pester Lloyd hasábjain támadta Löbét, amiért a lord ak­ciója nyomán a magyar revíziós szándékok egészét bírálta. Apponyi nyíltan kije­lenthette, hogy a Rothermere-mozgalom Nyugat-Magyarországot egyáltalán nem érinti, a burgenlandi kérdés idehaza nyugvóponton van, és senki nem is akarja azt felbolygatni. Apponyi a következőképpen fogalmazott: "az incidenssel kapcso­latban szót sem vesztegetnék, és a történtek jelentőségét a legkevésbé sem be­csülném túl, ha az ott elhangzott megnyilatkozások csupán Burgenlandot érin­tették volna Dr. Löbe azt a kijelentést tette, miszerint hetvenmillió német őrkö­dik azon, hogy lord Rothermere tervei meg ne valósulhassanak. [] Ez esetben nyilvánvalóan valami félreértéssel van dolgunk, különben a megmagyarázhatat­lan, a német politika részéről logikátlan és barátságtalan nyilatkozatnak az ellen­hatása sem fog elmaradni."44 A német politika az ügy kapcsán elsősorban attól tartott — s ez bizonyos fo­kig be is következett —, hogy a francia diplomácia igyekszik majd megragadni az alkalmat a két ország között támadt feszültség kihasználására, és megpróbálja 42 Budapesti Hírlap, 1928. július 7. Lerchenfeld bécsi német követ jelentése a külügyminiszter­nek (1927. február 10.). PAAA, II b, Bd.4, Pol 6, R73415. K274482-85. 43 Budapesti Hírlap 1928. július 7. 44 Pester Lloyd 1928. július 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom