Századok – 2004
Közlemények - Tóth Imre: Nyugat-Magyarország és Burgenland a német külpolitikában (1922–1939) VI/1327
KÖZLEMÉNYEK Tóth Imre NYUGAT-MAGYARORSZÁG ÉS BURGENLAND A NÉMET KÜLPOLITIKÁBAN (1922-1939) Németország és Burgenland 1922-1932 Az első világháborút követően Ausztria és Magyarország a nyugat-magyarországi, aztán a soproni kérdés miatt átmenetileg ellenfelévé vált egymásnak. 1918 után az életképtelenségét hangoztató Ausztria, a Németországgal történő egyesülésben keresett kiutat válságából. Az egység megteremtését azonban az antant — elsősorban Franciaország — élesen ellenezte, és a versailles-i, majd a saint-germaini békeszerződés meg is tiltotta. A csatlakozási vágy elfojtása viszont olyan politikai fegyverré vált az osztrák politikusok kezében, melyet területi aspirációik valóra váltása érdekében forgathattak. Ennek nyomán a győztesekben is megérlelődött a gondolat, hogy Ausztriát zömében németek által lakott nyugat-magyarországi területek átadásával lehet kárpótolni az anschluss elmaradása miatt. A térség Ausztriának való odaítélésével egyúttal meg lehetett akadályozni a — főleg — csehszlovák politikusok által propagált szláv korridor-elképzelések megvalósulását is.1 Az elcsatolt magyarországi területekből létrejött tartomány (Burgenland) azonban kénytelen volt lemondani természetesnek tartott fővárosáról, Sopronról és közvetlen környékéről. A városban és a körülötte fekvő nyolc községben 1921. december 14-16. között a lakosság döntött állami hovatartozásáról. Mivel a terület ilyen megosztásával mind a magyar, mind az osztrák fél elégedetlen volt, a burgenlandi és a soproni kérdés a hivatalos rendezést követően nem jutott teljesen nyugvópontra annak ellenére, hogy a két ország hivatalos kapcsolatai példamutatóan kiegyensúlyozottá váltak. A Burgenland körüli viták ráadásul messze túlmutattak a két szomszédos állam viszonyán. Németország és az össznémetség ügye, valamint a nagynémet gondolat párhuzamos kísérőjelenségei voltak a Burgenland kontra Nyugat-Magyarország vitának. A frissen megalakult Burgenland tartományi identitásának megteremtésében a kezdetektől élénk hatása volt az össznémet gondolkodásnak. Erre utal a Burgenland zászlajával és címerével kapcsolatos 1922. június 20-i döntés is, mely a piros és arany színt, illetve a fekete sast tette meg az új tartomány jelképének. Bár a sassal összefüggő hivatalos indoklás úgy szólt, hogy azt az egykori németújvári grófok címeréből emelték át,2 a némettel rokon szimbolika mögöttes tartalma nehezen volt leplezhető. A zászló és a címer motívumaihoz és színeihez ha-1 Ormos Mária: Civitas Fidelissima. Győr, Gordiusz, 1990. 17-20., 23-25. 2 Osztrák interpretáció szerint ezek már a múltban is folyamatosan a terület Magyarországtól való elszakításáért küzdöttek.
