Századok – 2004

Tanulmányok - Karsai László: A magyarországi zsidótörvények és rendeletek 1920–1944 VI/1285

1290 KARSAI LÁSZLÓ zsidók számarányát, bizonyos termékekkel és terményekkel nem, vagy csak meg­határozott feltételek között kereskedhettek, illetve nem gyárthattak, készíthet­tek bizonyos árucikkeket. Zsidó orvosok, ügyvédek, mérnökök, újságírók, színé­szek ezrei veszítették el állásukat.1 5 A budapesti olasz követ 1938 novemberében jelentette, hogy a magyar kormány döntése értelmében 45 olyan heti és havilapot tiltottak be, amelyek zsidó tulajdonban voltak. Vinci követ külön kiemelte a Szín­házi élet-et, mint az egyik legnépszerűbb lapot, amelyet szintén betiltottak, mert főszerkesztője, Incze-Stein Sándor zsidónak minősült. Vinci arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy a betiltások érzékenyen érintették az Athenaeum kiadóvállalatot, amely az Z£sí-lapcsoport kiadója is. A jólértesült olasz követ azt is megemlítette je­lentésében, hogy e 45 lap betiltásával 90-re emelkedett a novemberben betiltott lapok száma.16 Hosszan lehetne sorolni, hányféle állásból bocsátottak el zsidókat, hányféle foglalkozást nem űzhettek. 1939-től, amikor az úgynevezett második zsidótör­vény az egyes kamarákban, illetve foglalkozási ágakban 6%-ban maximálta a zsi­dók számarányát, a törvényhatóságok, a községek, a köztestületek, közintézetek és ezek üzemeinél is lázas „őskutatás" kezdődött. A II. zsidótörvény végrehajtási rendelete17 külön kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Banknál és a Pénzintézeti Központnál is érvényesíteni kell a 6%-os numerus clausust. Zsidók nem árusít­hattak állami egyedáruság alá tartozó termékeket, nem irányíthattak árverése­ket, nem lehettek ingatlanközvetítők, megvonták mozi engedélyeiket is.1 8 Zsidók nem lehettek többé állandó bírósági szakértők,1 9 nem üzemeltethettek autótaxi (DROST) telefonhívó-rendszert,2 0 nem árusíthattak bort, égetett szeszes italt,21 cementet,2 2 nem lehettek cukorkereskedők,2 3 magándetektívek,2 4 sőt még prosti­tuáltak sem.2 5 Földjeik elvételének módozatairól három törvény és 17 rendelet in­tézkedett.2 6 Zsidók nem lehettek gépjárművezető-oktatók,2 7 idegenvezetők,2 8 nem 15 Kovács M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. A magyar orvosi, ügyvédi és ' mérnöki kar politikája 1867 és 1945 között. Helikon, Budapest, 2001. 16 Ministero degli Affari Esteri (Róma), Archivio Storico Diplomatico, Affari Politici, Ungheria, 1 Busta 25. Vinci távirati jelentése Galeazzo Ciano gróf külügyminiszternek. N. 6256. 1938. november 19. December 13-i újabb jelentésében 48 újabb időszaki zsidó lap betiltásáról tesz említést, hangsú­lyozva, hogy ezek zöme technikai, műszaki, jelentéktelen lapok voltak. 17 7.720/1939. M. E. 18 1939:IV tc. 12. §. 19 2.900/1940. I. M. 20 219.000/1940. K. K. M. 21 100.502/1940. K. K. M. 22 Uo. 23 59.000/1940. K. K. M.; 100.502/1940. K. K. M.; 105.000/1940. K. K. M. 24 90.000/1940. B. M. 25 Uo. 26 1939:IV tc., 1940:IV tc. 1942:XV tc., valamint 8.360/1939. M. E.; 9.140/1939. M. E.; 3.350/1940. M. E.; 4.990/1940. M. E.; 89.430/1941. Ε M.; 99.000/1941. F M.; 174.400/1941. Ρ M.; 279.000/1941. F. M.; 280.000/1941. F. M.; 190/1942. M. E.; 970/1943. M. E.; 390/1943. M. E.; 124.000/1943. F. M.; 537.800/1943. F M.; 78.810/1944. H. M. - F. M.; 1141/1944. R M. ; 163.792/1944. Ρ M. sz. rendeletek. 27 90.000/1940. Β. M. 28 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom