Századok – 2004

Tanulmányok - Karsai László: A magyarországi zsidótörvények és rendeletek 1920–1944 VI/1285

1286 KARSAI LÁSZLÓ Lévai Jenő, Randolph L. Braham,2 Yehuda Don, Nathaniel Katzburg, Karády Viktor, Vértes Robert, Kovács M. Mária könyvei, tanulmányai után mi újat lehet még a magyarországi zsidótörvényekről és rendeletekről elmondani? Először talán azt, hogy hány zsidótörvényt szavaztak meg 1938-1944 között, illetve hány zsidórendeletet adtak ki a különféle miniszterek. Arra a kérdésre, hogy hány zsidótörvényünk van, viszonylag könnyen és gyorsan tud a történész válaszolni, ha tudja, hogy létezik már CD-n, tehát számítógépes keresőprogrammal is használható formában a magyar Corpus Juris. Néhány kulcsszóval elindíthatjuk a keresőprogramot: 1938, 1939, izraelita, zsidó. Zsidótörvénynek minősíthetőek. azok a törvények, amelyekben az úgynevezett „első" (1938. XV tc.) vagy a „második" (1939. IV tc.) vagy akármelyik, a köznyelvben és szakirodalom jó részében sem „sorszámozott" zsidótörvényre hivatkoznak.3 A választott módszerrel, bármily kényelmes is, egy zsidótörvény kimaradt volna. Az 1940. XXVII. törvénycikkben egyszer sem fordul elő az izraelita vagy a zsidó szó, zsidó tárgyú rendeletre vagy törvényre sem hivatkozik. Ellenben részletesen rendelkezik arról, hogy mely keresztény, illetve keresztyén vallásfelekezetek képviselői lehetnek a Felsőház tagjai. Nem említi az izraelita egyházakat, így zárva ki a zsidókat e tekintélyes testületből. Az 1938-1944 közötti időszakban 21 zsidótörvény született. Az 1920-ban elfogadott, úgynevezett numerus clausus törvénnyel4 együtt a Horthy-korszakban 22 zsidó tárgyú törvényt szavazott meg a Nemzetgyűlés, illetve az Országgyűlés. I. sz. táblázat - a magyarországi zsidótörvények 1920-19425 1. 1920. évi XXV. törvénycikk a tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról 2. 1938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról 3. 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról 4. 1939. évi VIII. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931:XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról 2 A magyarországi zsidótörvényekről és a kérdéskörrel kapcsolatos szakirodalomról lásd: Randolph L. Braham: A népirtás politikája. A Holocaust Magyarországon. Ford. Zala Tamás, Berényi Gábor, Sz. Kiss Csaba, Garai Attila, Seres Iván, Hernádi Miidós. Budapest, Belvárosi, 1997. 120-136., 144-153., 192. 3 Á 2004. áprilisi budapesti nemzetközi holokauszt konferencián Kovács M. Mária teljesen jogosan javasolta, hogy az 1920. XXV tc.-t, a numerus clausus törvényt nevezzük legalább mi, történészek az első (I.) zsidótörvénynek. 4 1920. évi XXV törvénycikk a tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról. 5 Vértes Róbert munkájában nyolc zsidótörvényt sorol fel. 1938:XV tc., 1939:IV tc., 1940:XXXI. tc., 1941:XV tc., 1941:XIX. tc., 1942:VI1I. tc., 1942:XIV tc., 1942:XV tc. Ld. Magyarországi zsidótörvények és rendeletek 1938-1945. Szerk. Vértes Róbert. Budapest, Polgár, 1997.