Századok – 2004
Műhely - Barbarics Zsuzsa: Kéziratos Neue Zeitung-gyűjtemények a Habsburgok közép-európai tartományaiban V/1255
KÉZIRATOS NEUE ZEITUNG-GYŰJTEMÉNYEK 1267 összeállított és Bécsbe küldött kéziratos awisiket tartalmaz. Tengnagel gyűjteményére vonatkozóan ilyen adatok sajnos nem állnak rendelkezésre. Érdekes módon az ő Zeitungjai majdnem mind német nyelvűek, és igen jelentős részük foglalkozik az Oszmán Birodalomban történt eseményekkel és a magyarországi török elleni háborúkkal is.6 5 A Habsburg császárok számára küldött kéziratos Neue Zeitungok a Haus-, Hof- und Staatsarchiv Reichshofskanzlei, Staatenabteilungen, valamint Handschriften állagaiban lelhetők fel, ami utal keletkezésük körülményeire is. Időben mindhárom állag a 16. század ötvenes éveiben indul és alapvetően a század második felét öleli fel. Míg az utóbb említett két állag esetében a kéziratos Zeitungok a diplomácia iratok, elsősorban a Velencében, Rómában és Konstantinápolyban székelő császári követek jelentéseinek mellékleteként szerepelnek, addig a birodalmi kancellária „Geschriebene Zeitungjai" külön gyűjteményt alkotnak, bár nincsenek pergamenbe kötve. A kollekció kialakulására vonatkozóan a levéltári szakirodalom úgy véli, hogy nagyrészt a követjelentések mellé behelyezett ún. kéziratos Zeitungokból, illetve „azokkal rokon" iratokból hozták létre. Bittner szerint már a Birodalmi Udvari Tanács regisztratúrája is tartalmazott három fasciculus kéziratos Zeitungot, amely a gyűjtemény alapját jelentette.66 Ezek valószínűleg az általunk vizsgált fasciculusok.6 7 Az ezekben található kéziratos Zeitungokról feltételezhetjük, hogy azok „önállóan" érkeztek a császári udvarba, vagyis, hogy közvetlenül az ún. hivatásos „Zeitungsschreiberektől" rendelték meg őket, amire külső jegyek is utalnak. De e feltételezés bizonyításához további kutatásokra van még szükség. A másik két állag esetében valószínűleg ugyanerről van szó, vagyis nem a császári követek állították össze azokat, amiről a jelentéstől eltérő kézírás, valamint a papíron található vízjel is tanúskodik. Míg a birodalmi kancellária kéziratos Zeitungjai elsősorban német nyelvűek, addig a másik két gyűjtemény esetében az olasz nyelv dominanciája a meghatározó. A grazi Steiermárkisches Landesarchivban található kéziratos Zeitungok keletkezése a protestáns rendek és a katolikus Habsburg főhercegek közti harcra vezethető vissza.6 8 Valószínűleg nem véletlen, hogy a belső-ausztriai rendek 1582-től kezdve járatnak kéziratos Neue Zeitungokat,6 9 amikor is — Károly főherceg politikájának és a jezsuiták tevékenységének köszönhetően — végleg kiszorítják őket a döntési pozíciókból. Ettől kezdve az információáramlás „hivatalos kontrollja" átkerül a főherceg és kormányzata kezébe, a rendek sem a postamesterek, sem pedig a nyomdászok kinevezésére nem gyakorolhatnak befolyást.7 0 Ezután kiépítenek maguknak egy saját információszerző hálózatot, és a 65 Ezen nem is nagyon csodálkozhatunk, ugyanis Tengnagel esetében az egyik első jelentős orientalistával van dolgunk, vö.: Römer, Cl.: An Ottoman Copyist Working for Sebastian Tengnagel, Librarian at the Vienna Hofbibliothek, 1608-1636. Archív Orientálni 66 (1998), special issue. 331-350. 66 Bittner, L.: Gesamtinventar des Wiener Haus-, Hof- und Staatsarchivs. Bd.l. Wien 1936. 371. 67 HHStA, Reichshofkanzlei, Geschriebene Zeitungen, Fasc. 7, 7a, 10. 68 Erről bővebben lásd: Zöllner, Ε.: Geschichte Österreichs. Von den Anfangen bis zur Gegenwart. Wien 1990. 191-198.; Franz, J.: Ferdinand II. Kaiser im Zwiespalt der Zeit. Graz 1989. 69 Thiel, V.: Zeitungswesen in Steiermark bis 1848. Zeitschrift des Historischen Vereins fur Steiermark. 34. (1941). 91.; Popelka, F.: Die älteste Grazer Zeitung. Blätter fur Heimatkunde. 6. (1928). 76. 70 Vö.: Puschnig, R.: Ein neuer Adel am Hof und in Innerösterreich. In: Die Steiermark. Brücke und Bollwerk. Graz 1986. 270-271.; Kelbitsch, F.: Die Residenzstadt Graz als Heimat des
