Századok – 2004
Közlemények - Balogh Piroska: „Comiunctio interna organica”. Schedius Lajos állam- és társadalomelmélete a kora-reformkorból V/1229
SCHEDIUS LAJOS ÁLLAM- ÉS TÁRSADALOMELMÉLETE 1251 tos szociális funkciót betöltő karitatív intézetek a város tulajdonába mennek át. Szintén jelen volt Schedius a József Nádor Vakok Intézete alapításánál is, és ő készítette el az intézmény működésének alapját jelentő első tantervet.11 1 Ε rövid és vázlatos áttekintésből nemcsak sajátos taktika rajzolódik ki, hanem az is jól megfigyelhető, hogy Schedius kezdeményezései szinte kizárólag edukatív és szociális jellegűek, melyek a hagyományos intézményi keretek mellett gyakran önszerveződő társasági formában kerültek megvalósításra.112 Ezt a stratégiát a De notione atque indole organismi modelljére vonatkoztatva értelmezhetővé válik az a tény, hogy a Schedius-szövegek miért nem foglalkoznak az államforma és az államigazgatás kérdésével. Úgy tűnik, olyan kultúrpolitikai és szociális koncepcióról van szó, melynek értelmében az ideális állam/társadalom eléréséhez kettős út vezet: egyrészt az alulról építkező, piramisszerű organikus modellt követő önszerveződés (ma civil kezdeményezésnek neveznék), másfelől, mivel e közösségek szellemi organizmusok, melyeket esztétikai alanyok alkotnak, és fejlődésükhöz elengedhetetlenek a kulturális javak és a befogadásukra szükséges (esztétikai) érzék, az ezeket előteremtő és csiszoló oktatás-nevelés lenne a másik tényező. Ebben a koncepcióban tehát az államhatalom valóban csak koordinátori(-mecénási) feladatokat lát el, és a felülről diktált intézkedéseknek, direkt politikai akcióknak nincs helye — aminthogy egyébként Schedius ilyesfajta akciókban tanácsadóként sem vett részt. „Van-e a gondolkodásnak története?"11 3 Analógiákat keresve a kortárs társadalomelméleti szövegek között, felvetődhet Wesselényi Miklós Balítéletekről című művének modellje, mely szintén az edukáció és a társaságszervezés jelentőségének hangsúlyozásán alapul.11 4 Az analógiát továbbépítve a Wesselényi életmű keretei között, láthatóvá válik, hogy ebből a koncepcióból hogyan nő ki átpolitizált és a nemzetiségi kérdésre koncentráló kontextusban a Habsburg Monarchia nemzeti államokból szerveződő föderációvá alakításának modellje.11 5 A Schedius-modellt hasonlóan átpolitizált kontextusba helyezve, megállapítható, hogy implikálhat hasonló koncepciót. A felsőbb hatalomnak tulajdonítható koordinatív funkciót és a mindkét tanulmányban hangsúlyozott tényt, mi-111 Herodek Károly ·. Emlékkönyv a Vakok József Nádor Kir. Orsz. Intézete 100 éves fennállásának ünnepe alkalmára. Budapest, 1826 5-16. 112 Schedius Lajos tagja volt még többek között a Kelemen-féle első magyar színtársulatnak dramaturgként, később a Marczibányi Alapítvány bizottságának, az Auróra-körnek, a Hangászegyletnek, a Kisfaludy Társaságnak stb. 113 Assmann, i.m. 282. "4 Wesselényi Miklós·. Balítéletekről, (reprintje: A Társadalomtudományok Magyar Klasszikusai sorozat, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó., Budapest 1986). Bár a szakirodalom a terjedelmes társasági életre, viselkedésre és a nevelésre vonatkozó fejtegetéseket hajlamos egyfajta ön- vagy előcenzúra kényszerének tekinteni (Trócsányi Zsolt·. Wesselényi Miklós. Budapest 1965). 115 Deák Ágnes·. Wesselényi Szózata a korabeli osztrák-német és szláv röpiratirodalom tengerében. In: Wesselényi-emlékülés. Szerk. Takács Péter. Fehérgyarmat, 1996 17-38.0. és Uő.: Miklós Wesselényi on the Future of the Habsburg Empire and Hungary. In: Geopolitics in the Danube Region. Hungarian Reconciliation Efforts, 1848-1998. Ed. Ignác Romsics, Béla Κ. Király. Budapest, 1999. 21-40.
