Századok – 2004
Közlemények - Balogh Piroska: „Comiunctio interna organica”. Schedius Lajos állam- és társadalomelmélete a kora-reformkorból V/1229
1248 * BALOGH PIROSKA und für Ungern című folyóirata komoly nemzetközi recepcióval rendelkezett, 90 ám hogy ennek a Polizeihofstelle is tudatában volt, mi sem igazolja inkább, mint az a Polizeihofstelle anyagában található francia levél (Schedius válaszlevelével együtt), melynek szerzője franciaországi folyóirata számára kért Schediustól ismertetést a magyarországi kulturális viszonyokról.91 Feltehetően szintén folyóiratainak köszönhette Schedius a nádor figyelmét is, mint arra József nádor 1807. június 21-i feliratához kapcsolódó titkosrendőrségi kommentárokból9 2 következtetni lehet. Eszerint József nádor magán-informátori hálózatot tart fenn, melynek tagja többek között Schedius is, és — mint Baldacci kommentárjaiból kitűnik — e személyek esetleg egyéb, udvari célokra is felhasználhatók. Domanovszky olvasatában ez az informátori minősítés nem információszerzői tevékenységre utal Schedius esetén, sokkal inkább egyfajta háttéranyag előkészítésére a nádor felirataihoz és felszólalásaihoz, melyet épp Schedius folyóiratszerkesztői tapasztalata legitimálhat.9 3 Mindenesetre feltűnő, hogy a Schedius által később az udvari Polizeihof stelle számára írt jelentések94 sem rendszeresített információszerzői tevékenységre utalnak, sokkal inkább alkalmi felkérésekre készített, saját névvel ellátott intimátori véleményeknek. Úgy tűnik tehát, az udvar elsősorban Schedius tekintélyét kívánta önnön kultúrpolitkájának kontextusába kapcsolni — ha ugyanis ügynöki információszerzést vártak volna tőle, kifejezetten rossz taktika volt ama bizonyos nyilvános, és több kortársban is gyanút keltő aranyszelence-ajándékozás, mely még a jelentések megírása előttre keltezhető, és sokat ronthatott Schedius esetleges jakobinus nimbuszán.9 5 Erre vallanak azon további felkérések is különféle udvari hatóságok részéről, melyek mintegy tudományos tanácsadóként tűntetik fel a megkérdezettet, többek között: a Finanzhofkomission felkérése Schediushoz, mint a selyemhernyótenyésztés szakértőjéhez96 1810-ből, vagy Mednyánszky Alajos báró megkeresése 1827-ben a felsőoktatás reformja ügyében, mely felkérésre Schedius kötetnyi javaslatot állított össze. 9 7 Ez 90 Fried, i.m.; Uő.: Funktion und Möglichkeiten einer deutschsprachigen Zeitschrift in Ungarn. Die Zeitschrift von und für Ungern. In: Zeitschriften und Zeitungen des 18. und 19. Jahrunderts in Mittel- und Osteuropa. Hrsg. István Fried, Hans Lemberg, Edith Rosenstrauch-Königsberg. Berlin, 1986. ψ 91 ÖStA AVA Zensur- und Polizeihofstelle 2951/1813. Hogy Schedius folyóirata ismert lehetett Franciaországban, mutatja, hogy teljes sorozata megtalálható a Bibliotheque Nationale de France polcain (M-35861-35864). 92 József nádor iratai. II. köt. 1805-1807. Kiad. Domanovszky Sándor, Budapest, 1929 737-738. 93 Domanovszky, 1944 I. 2. 111. 94 Témájuk a 76. jegyzetben megadott jelzetek sorrendjében: Mária Lujza és Napóleon eljegyzésének visszhangja, általános hangulatjelentés; (pozitív) vélemény a budai könyvrevizori állásra pályázó Verseghy Ferencről; javaslat az 1811-ben összehívandó országgyűlésen követhető udvari taktikához (ennek jelentőségéről ld. Poór János: Adók, katonák, országgyűlések 1796-1811/12. Budapest, 2003), illetve egy Magyarországon tartózkodó harkovi tudós lehetséges céljainak felvázolása. 95 Doromby, i. m. 74-75. (téves dátummal); a gyanakvást kifejező reakciók: Horvát István és Ferenczy János levelezése. Kiad. Soós István. Budapest, 1990 158-159. Ld. még Szilágyi, 2004. 96 Doromby, i.m. 73-74., mely felkérésre Schedius harmadikként ismertetett jelentésében is hivatkozott, ld. 77., 95, jegyzet. Mint az evangélikus egyház levéltári anyagaiból kitűnik, Schedius a kérdést az evangélikus iskolák természettudományi tantervének reformja keretében kezdhette tanulmányozni. Evangélikus Országos Levéltár, Budapest; Archívum generalis Ecclesiae [a továbbiakban EOL AGE] I c 18;31. 97 Doromby, i.m. 101-104. még hivatkozik a kéziratos kötetre: Materialia ad elaboratum Subdeputationis in Literariis. 1827., mely a jegyzet szerint az Eötvös Kollégium könyvtárának tulajdona.
