Századok – 2004

Közlemények - Balogh Piroska: „Comiunctio interna organica”. Schedius Lajos állam- és társadalomelmélete a kora-reformkorból V/1229

1246 * BALOGH PIROSKA nulmányának szavahihetőségét illetően. Mindeközben a Polizeihofstelle bécsi anyagában több Schedius-jelentés is olvasható.76 A szakirodalom elbizonytalanodása nem ok nélkül való, hiszen önmagában véve is elgondolkodtató, miként válik valaki a jakobinus per potenciális vádlottjá­ból királyi tanácsossá. Az első momentum, melynek kapcsán Schedius Lajos kapcsolatba került a Habsburg-kormányzattal, egyetemi tanári kinevezése volt. A győri németajkú, de magyar nemességgel rendelkező polgárcsalád sarja a pozsonyi evangélikus líceum elvégzése után 1788 és 1791 között Göttingenben tanult, hivatalosan teológus hallgatóként, valójában inkább a klasszika filológia, illetve a történettudomány vonzáskörében. Hazatértekor írták ki a pályázatot a pesti egyetem esztétika pro­fesszori katedrájára, melyet 1792-ben el is nyert. A pályázathoz kapcsolódó iratok egy része nyomtatásban is olvasható,7 7 a hivatalos döntéshozás menetét pedig a Doromby-monográfia részletesen ismerteti.7 8 Mindössze két megjegyzés kívánko­zik ide: Schedius kinevezésében a szakmai érvek és protestáns mivolta mellett feltehetően döntő szerepe volt szociológiai hátterének (magyar nemes, ám német­ajkú), valamint korábbi tanára, Schwartner Márton támogatásának, aki, mint le­velezésükből79 kitűnik, a szakirodalom által feltételezettnél sokkal aktívabban tá­mogatta Schediust, és ekkor már a pesti egyetem diplomatika professzoraként a Helytartótanács és az udvar felé is megfelelő referenciának számíthatott. A nem várt pozíciót azonban néhány év múlva kis híján elveszítette Schedius, hiszen, mint a „defenzív" szakirodalom rendszerint megemlíti, felkerült a jakobi­nus perben meggyanúsított egyetemi oktatók listájára, és „egyedül a nádor szemé­lyének köszönhette, hogy hivatalában megmaradhatott",8 0 mivel József nádor a Németh János által készített felterjesztés átdolgozásakor többek között az ő ne­vét is kihagyta a királynak címzett feliratból. Áttekintve a vonatkozó iratanyar got,81 egyrészt kitűnik, hogy aligha személyes nádori protekcióról van szó, mivel József nádor ekkor éppen újonnan lépett utódja helyébe, és az említett 1795. ok­tóber 7-i felterjesztés volt az első felterjesztése, melynek során sokkal inkább Majláth József tárnokmester és Végh Péter országbíró véleményei jelenthettek kontrollt Németh János felterjesztéséhez, semmint személyes kapcsolatrendsze­« 76 Jelzeteik: Österreichisches Staatsarchiv, Wien; Haus-, Hof- und Staatsarchiv [a továbbiakban ÖStA HHStA], Kabinetsarchiv, Kabinettskanzleiakten 1058/1810.; Uo. Allgemeines Verwaltungsarchiv [ÖStA AVA], Zensur- und Polizeihofstelle 1053/1810. és 29/1810 (163-174/99-110).; a jelentések szövegét közölte Szilágyi Márton kéziratos tanulmányában (Szilágyi Márton: Újabb adalékok Schedius Lajos in­formátori tevékenységéről. Emlékkönyv Kerényi Ferenc tiszteletére. Budapest, 2004, kézirat). Az Öster­reichisches Staatsarchivban végzett kutatások kapcsán a tanulmány szerzője ezúton mond köszönetet Fazekas István és Szilágyi Márton segítségéért. 77 Szauder József·. Az esztétikai tanszék betöltésére kiírt pályázat és kritikai irányzataink 1791-ben. Irodalomtörténeti Közlemények 1971. 1-2. sz. 78-106., Uő.: Schedius és Szentjóbi Szabó 1791-ben készült, ismeretlen esztétikai tanulmányai, uo. 216. 78 Doromby, i.m. 18-26. 79 Ld. 44. jegyzet. + 80 Doromby, i.m. 35. 81 A magyar jakobinusok elleni felségsértési és hűtlenségi per iratai. 1794-1795. Szerk. Benda Kálmán. Budapest 1952 II. köt. 741., 779-780.; III. köt. 252-253., 377-378.; Sándor Lipót főherceg nádor iratai. Kiadta Mályusz Elemér. Budapest, 1926 880-889.; József nádor iratai. I. köt. 1792-1804. Kiadta Domanovszky Sándor. Budapest 1925 37-53.

Next

/
Oldalképek
Tartalom