Századok – 2004
Közlemények - Balogh Piroska: „Comiunctio interna organica”. Schedius Lajos állam- és társadalomelmélete a kora-reformkorból V/1229
SCHEDIUS LAJOS ÁLLAM- ÉS TÁRSADALOMELMÉLETE 1243 tanács figyelmét sem, mely betiltatta azokat.5 5 A felvázolt klasszikaíilológiai kontextus platonizáló retorikaelméleti részlete is sokatmondó lehet, különösen, ha az olvasó a De notione atque indole organismi utalásaira és A' Nemzetiségről mottójára is felfigyel. Az utóbbi ugyanis azonos a Schedius esztétikai főművének tartott Principia philocaliae mottójával,56 az előbbiek pedig egyenes hivatkozásokat tartalmaznak e szövegre. Mindhárom jelenség azt jelzi tehát, hogy Schedius organikus államelméletének modellje és terminológiája nem csupán a természettudományos terminológiával asszociálódik, hanem strukturálisan azonosul a Schedius esztétikájában felvázolt organikus modellel. Ez korántsem egyedi jelenség a kortárs német államelméletek horizontján: elsősorban Adam Müller államelmélete kapcsán használja a szakirodalom a „politikum átesztétizálása" kifejezést.5' A Schedius-szövegek egyébként a korábban feltételezettnél több ponton kapcsolódnak a Müller-féle modellekhez, így például a fizikai és szellemi organizmus megkülönböztetésében,5 8 de utalásrendszerükben nem szerepelnek olyasfajta direkt képzettársítások, miszerint a nemeség és a polgárság polaritása a szépség és fenségesség polaritása lenne.5 9 Ugyanakkor, követve a De notione atque indole organismi utalásait, a Principia philocaliae idézett tételei egyértelműen leszögezik, hogy a tökéletesen működő szellemi organizmus jelenti az abszolút empirikus szépség megtestesülését a tapasztalati világban. A Principia philocaliae idevágó részletében már megjelennek antropomorfizáló vonások is, melyek feltételezhetően Hegel-hatás ereményei:60 „Több alany egymással emberi természetük közös mivolta alapján társulva, abban az esetben, ha a legtöbb külső és belső körülmények tekintetében nagyjából ugyanazoktól függenek, és mintegy a kultúra ugyanazon fokán állanak, és ugyanazon szellem lelkesíti őket, szintén szellemi organizmust alkotnak, azaz valamiféle magasabbrendű alanyként gondolhatok el (171 §), melyet közösségnek, közönségnek, publicum szokás nevezni. Ez pedig hasonlóképpen többféle kort érhet meg: minél nagyobb, annál lassabban nő fel és lép érett korba, a szellemi táplálékok mértéke szerint, melyek többé-kevésbé hozzáillőek; mely előrehaladásában tehát különféle eszközök, a kultúra különféle hordozói fel is tarthatják, segíthetik is (172 §). De minél inkább belső módon él ez az organizmus, annál termékenyebb, és a humanitásnak annál kitűnőbb gyümölcseit termi (212 §)."61 Mint a fenti idézetből kitűnik, a transzcendentálfilozófiai modell, miszerint a létező világ materia és potentia kettőségéből építhető fel, nem helyeződik át a 55 Az előadások értelmezésére, Schedius és J.Chr. Heyne kapcsolatára, továbbá a helytartótanácsi eljárás dokumentumaira nézve ld. Balogh Piroska: Horatius noster. Schedius Lajos Horatius-előadása 1794-1795-ből. Antik Tanulmányok, 2002. 1-2. sz. 297-310. 56 Schedius Lajos: Principia philocaliae, seu doctrina pulchri. Pest, 1828. A szövegnek e tanulmány szerzője által készített magyar fordítása hamarosan megjelenik az említett Doctrina pulchri. Schedius Lajos János széptani írásai (Debrecen Kossuth Egyetemi Kiadó) című kötetben. 57 Schwering, i.m. 525-526.; Von Busse, Gisela: Die Lehre vom Staat als Organismus. Kritische Untersuchungen zur Staatsphilosophie Adam Müllers. Berlin, 1928, 55-60. • 5 8 Von Busse, i.m. 49-52. 59 Schwering, i.m. 526. 60 Schedius Hegellel való kapcsolatára ld. Vieweg, Klaus: Kis elbeszélések és „gondolkodó megemlékezés" — Hegel kapcsolatai Magyarországgal. Magyar Filozófiai Szemle 1994. 3^4. sz. 563-574.; Uő.: „Az ön érdekes hazája." Hegel levele Schedius Lajoshoz. Gond 1996. 2. sz. 109-113. 61 Schedius, 1828 226.§
