Századok – 2004
Közlemények - Balogh Piroska: „Comiunctio interna organica”. Schedius Lajos állam- és társadalomelmélete a kora-reformkorból V/1229
1240 * BALOGH PIROSKA „concordia insuperabile" helyét átvevő tényező) követelménye mentén. Ez egyértelműen arra utal, hogy a két Schedius-értekezés interpretációja nem épülhet ki konzervatív rendi szemléletet tételezve, ahogyan az a Doromby-monográfiában történik,3 ' biografikus elemek (Schedius nemessége, királyi tanácsosi rangja) alapján. Mint az újabb német romantika-kutatások igazolják, a német romantika államszemléletének organizmus-modellje sem szükségszerűen függ össze rendi szerveződésű, monarchikus állammodell tételezésével;3 8 ezért az egyéb Schedius-szövegekben is jelentős Ε Schelling-recepció nem jelenti okvetlenül a rendi modell acceptálását is. Ez az elhatárolódás annál is markánsabbnak látszik, mert Sehe- % dius, aki levelei3 9 tanúsága szerint együttműködött Kovachich Márton Györggyel jogtörténeti gyűjtőmunkája során, jól ismerhette a magyar jogi szemlélet organikus szótárát. A funkcionalitás mellett fontos sajátsága az 1. pontban vázolt modellnek, hogy az organikus testületi modellek közül metaforikájában nemcsak a leginkább antropomorf, hanem a funkciók elosztásának indoklásánál többnyire folyamatszerű, azaz történeti érveket alkalmaz, az általa reprezentált testületnek egyedi történetet tulajdonítván. Ez azért lehet érdekes, mert a magyar történeti szakirodalomban az „organikus nemzetszemlélet" terminus éppen ezt az antropomorf, egyéni fejlődéstörténettel felruházott modellt applikálja a nemzet fogalmához, az elmélet eredőjeként Herder munkáit jelölve meg.40 Többek között Kölcsey értekező prózája kapcsán a szakirodalom4 1 jelezte, hogy ennek a modellnek a magyarországi recepciója igen széleskörű, éppen ezért feltűnő, hogy a A' Nemzetiségről szövege kifejezetten negligálni látszik azt. Az itt felvázolt organikus nemzetkoncepció nemcsak az antropomorf jegyeket nélkülözi, de fejlődéstörténeti hátteret sem kap (többek között ezért is aggályos azt egybeolvasni az evolutív szemléletű organikus fajelméletekkel). Az egyetlen diakrónnak szemléletet tételező utalás a szövegben a társadalmi szerződéselméleteket evokáló bekezdés Jehetne, azonban erre a szövegre is igaz az, amire a koraromantika társadalomelméleteinek kutatása figyelmeztet,4 2 nevezetesen hogy a társadalmi szerződés megkötése sem Schlözer, sem Kant, sem mások elméleteiben nem faktitív tényként szerepel. 37 Doromby, i.m. 91. 38 Markus Schwering szerint az organizmus-modell és a monarchikus irányítású rendi állam modelljének egymás mellé állítása a Novalis-szövegekben történt meg, a kettő későbbi gyakori együttes előfordulása nem funkcionális sajátság, hanem az A. Müller, Ε Schlegel és mások szövegeiben tetten érhető Novalis-recepcióval függ össze. Ld. Schwering, i.m. 523-524. 39 Schedius levelei Kovachichoz: OSzK Kt. Fol. Lat. 92.; Quart. Lat. 43. XI. fol. 9., XII. fol. 88., XV fol. 224., XIX. fol. 72-74., XXIII. fol. 181.; Quart. Lat. 2363. fol. 89. 40 Oángó Gábor: Eötvös József az emigrációban. Debrecen, 1999 148-161.; t/ő.: Eötvös József Ausztria nemzetiségeinek egyenjogúsításáról című röpirata és 1848-49 nemzetiségi mozgalmainak néhány aspektusa. Századok 1998. 2. sz. 374-396.; Miskolcy Ambrus: Mi a magyar? Nemzetkarakterológia és nemzeti mitológia válaszútján. Századok 1998. 6. sz. 1263-1304. Ε felfogás német eszmetörténeti hátteréről ld. Kluckhohn, i.m. 82-111., különösen a Die Individualität des Staates und Volkes, der Stämme und Stände című alfejezet. 41 S. Varga Pál: „az ember véges állat": a kultúrantropológia irányváltása a felvilágosodás után — Herder és Kölcsey. Fehérgyarmat, 1998. 42 Schwering, i.m. 521.
