Századok – 2004
Közlemények - Kerekes Dóra: A császári tolmácsok a magyarországi visszafoglaló háborúk idején V/1189
1202 KEREKES DÓRA nyomda, a betűkészlet, sőt az addig kinyomtatott szótárak nagyobb része is tűzvész áldozata lett. Meninski 1686-ban haditanácsosi rangot kapott.4 8 A kilencvenes évek elején súlyos betegségen esett át. Felgyógyulására olyan kevés remény volt, hogy Johann Baptist Podestá már kérte a főtolmácsi állást.49 Meninski azonban visszanyerte egészségét, és 1695-ben engedélyt kért, hogy Rómába utazhasson. Indulását — anyagi okok miatt —1697-ig halogatta. Halálának időpontja bizonytalan, 1698. március 17. és szeptember 9. között hunyt el.5 0 Felesége, Susanna Victoria, férje után özvegyi járulékként 375 forintot kapott a Haditanács utalványozására az Udvari Kamarától.51 Meninski kapcsolatban állt minden hivatalos, és a legtöbb nem hivatalos úton Konstantinápolyba küldött tolmáccsal, futárral, követtel és — 1684-ig — természetesen a titkos levelezőkkel is. A visszafoglaló háborúk idején a császári tolmácsok két, egymástól jól elkülöníthető csoportra tagolódtak: az Ölsőbe azok tartoztak, akiket a Haditanács — információszerzés céljából — visszaküldött az oszmán fővárosba; a másodikba azok, akik Bécsben, illetve annak környékén maradtak, továbbra is a Haditanácsnak szolgáltak, de elsősorban a császárvárosba érkező oszmán foglyok, majd 1689-től a Bécs környékén tartózkodó szultáni követség mellett, esetleg a hadszíntéren, várakban vagy a mezei seregnél töltötték be szerepkörüket. Tolmácsok Konstantinápolyban a visszafoglaló háborúk idején Mint fentebb már szó volt róla, a visszafoglaló háborúk idején a császár konstantinápolja állandó követsége nem működött az addig megszokott módon. A tolmácsok vagy 1682 telén, amikor Alberto Caprara embereinek egy részét hazaküldte, vagy 1683 tavaszán, illetve a hadjárat idején, alatt, után Bécsbe jutottak. Az 1684 és 1699 közötti háborús években két tolmács, Giorgio Cleronome és Janaki Porphyrita tartózkodott folyamatosan Konstantinápolyban, hozzájuk csatlakozott Leopold Mamucca della Torre, Christoph Mamucca della Torre, valamint — egy időre — édesapjuk, Marc'Antonio Mamucca della Torre is. A követ távolléte miatt a tolmácsokra sokkal szélesebb köm, nagyobb felkészültséget igénylő feladatok hárultak, mint korábban. Mivel a jelzett időszakban nem tartózkodott állandó követ az oszmán fővárosban, a tolmácsoknak a követség addig több tisztségviselő által elvégzett feladatait is magukra kellett vállalniuk. Ráadásul nem tevékenykedhettek szabadon, hiszen a Habsburg és az Oszmán Birodalom szembenálltak egymással. 1797-ig egy európai követ konstantinápolyi életét két tényező határozta meg. Egyrészt, hogy ez ideig az 48 ÖStA FHKA HKA Hoffinanzprotokollband 966. Exp. 1686. fol. 112r 49 ÖStA KA HKR Protokollband 393. Exp. 1694. április fol. 198v; Exp. 1694. szeptember fol. 438v 50 ÖStA FHKA HKA Hoffinanzprotokollband 1013. Exp. 1698. március 17. fol. 215v: Meninski kéri, fizessék ki elmaradt bérét. ÖStA KA HKR Protokollband 402-403. Exp. 1698. november fol. 583v: [a lapszélen]: „Poringer - Johann Heinrich kaylserlicher] dolmätsch der orientalisch[en] sprachen bit umb recommendation an das obrist hof marschall ambt damit ihme des verstorbenen h[errnj Francisci Meninsky quartier assigniirt werd[en] möge. Beschl. der R. K. M. titl graffen von Manßfeld de meliori in fr. zu receomendiren. Wöber (Wien, den 9. 7bris 1698)" 51 ÖStA FHKA HKA Hoffinanzprotokollband 1017. Exp. 1699. május 19. fol. 251v, 258r
