Századok – 2004
Tanulmányok - Sahin-Tóth Péter: Lotaringia és a tizenöt éves háború V/1149
LOTARINGIA ÉS A TIZENÖT ÉVES HÁBORÚ 1177 új kompániát szerveztek.1 '0 Ezek 1604 júniusában Mosonmagyaróvárott tartózkodtak, majd augusztusban — Georg Andreas Freiherr von Hoffkirchen ezredes parancsnoksága alá rendelve — Pestre küldték őket.171 A néhai Mercoeur herceg kompániáinak utóélete ezt követően egyre követhetetlenebb. 1605 júniusának végén még bizonyosan a császár szolgálatában álltak, mert Mátyás főherceg arra próbálta ekkor rávenni a fizetetlenségükre a szolgálat megtagadásával válaszoló lovasokat, hogy csatlakozzanak Basta seregéhez, és siessenek a Bocskai hajdúi által szorongatott Sopron felmentésére.1 '" Júliusban Bruckba, azután Petronellbe vezényelték, majd elbocsátották a kürasszírokat.1 7 ' Ami a Rheingrafot illeti, ő 1605 augusztusában Basta táborában 10 elbocsátott régi vallon kompániából 7 újat szervezett a Szentszék költségén. 1606 januárjában azonban már ugyanezek elbocsátásáról volt szó, illetve arról, hogy a hét kompániát háromba vonják össze, majd Győrbe, illetve Pápára vezényeljék.17 4 A Rheingraf nem sokkal később az uralkodó engedélye nélkül távozott Magyarországról. Május elején már Velencében tartózkodott, ahol éppen azt latolgatta, ha hihetünk az ottani francia követ tudósításának, hogy kinek ajánlja fel szolgálatait.175 Végül mégis úgy döntött, hogy visszatér a császári seregbe.17 1 ' 170 Nemcsak a kompániák száma, de kapitányaik kiléte is bizonytalan. Husson és Bassompierre előadása szerint a három kompánia élén Champgaillard, Don Balthasar de Marradas és Gi[ov]an[ni] Paolo Rubito álltak, míg Heischmann csak két kompánia felállításáról tud, amelyeket Champgaillard (150 lovas) és Fossato Morando (100 lovas) vezettek. Husson szerint az általa említett három kapitány már az előző két évben is egy-egy Rheingraf-kompániát vezényelt. Hármukat (és Clinchamp kapitányt) egyébként Heischmann is említi azzal, hogy 1604 májusában felajánlották öt új kompánia felállítását az elbocsátott hatból. Husson: i. m., 118. Heischmann: i. m., 256. Az előbb említett Cirey bárót — ismeretlen körülmények között — a Rheingraf 1604 elején megölte. Emiatt le is tartóztatták, de júliusban reverzális ellenében szabadult és augusztusban a császár ismét „kegyébe fogadta". Heischmann: i. m., 256, 848. jegyz. Bassompierre: i. m., 137. 171 Bassompierre: i. m., 137. Husson: i. m., 117-18. ÖStA KA AFA, Karton 42, fol. 178-181. 172 ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 214 (1605) Reg., fol. 445 (jún. 25.). Vö. a Peterdorf lakói által a Haditanácshoz ellenük benyújtott panasszal: ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 213/2 (1605) Exp., fol. 544 (jún. 25.). 173 ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 214 (1605) Reg., fol. 451 (júl. 8.), 455 (júl. 16.), és 458 (júl. 21.). Heischmann: i. m., 256. Champgaillard viszont továbbra is a császár, majd II. Mátyás szolgálatában maradt, ahogy az 1609. május 21-én kelt jelentéséből kiderül, amelyben a Kanizsa körüli gyanús török csapatmozgásokról számolt be Hans von Molart komáromi kapitánynak. ÖStA KA HKR-Wien Akten, Karton 32 Exp. (1609 Mai), n° 17, fol. nélk. Valószínűleg néhány hónappal később hunyt el, ahogy azt számos, a hagyatékával kapcsolatos bejegyzés és irat tanúsítja: ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 222 (1609) Reg., fol. 240* (okt. 22.). ÖStA KA HKR-Wien Akten, Karton 34 Reg. (1610 April), n° 23; Mai, n" 23/1; August, n° 50; September, n° 13, 14 és 29, fol. nélk. ÖStA KA HKR-Wien Akten, Karton 35 Reg. (1610 Dezember), n° 12, 14 és 15, fol. nélk. 174 ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 216 (1606) Reg., fol. 25" (jan. 12.), 387v (jan. 14.), 388 (jan. 18.), 392 (febr. 1.) és 392v (febr. 4.). A kompániák Obristleutnant-jaként a protokollum „Monsieur de Fresne"-t említi, akinek azonosítása további kutatást igényel. 175 A velencei francia követ, Philippe Canaye de Fresne 1606 májusának első napjaibem találkozott a Rheingraffal Velencében, aki termetével és maga, illetve kísérete francia öltözékével — így a követ — nagy feltűnést keltett a városban. Salm afról érdeklődött a követnél, hogy a francia király nem ellenezné-e, ha meghosszabbítaná szolgálatát a császár seregében, mert utóbbi ajánlatot tett neki. Ugyanakkor bizalmatlan is a császárral szemben, mert tudja, hogy a prágai udvarban befolyásos ellenségei vannak. Egyébként is úgy látja, hogy Rudolf országai rövidesen egytől-egyig fellázadnak és Mátyás főherceg pártjára állnak. Azt is fontolgatja, hogy ne szegődjön-e velencei szolgálatba, mert erre is kapott ajánlatot. Canaye Villeroy-nak. Velence, 1606. május 3. Canaye, Philippe, seigneur de Fresne: Lettres et ambassades. 3. köt. Paris, 1636. 29. Heischmann szerint spanyol szolgálatba készült állni. Heischmann: i. m., 256-257. 176 A prágai Haditanács protokolluma 1607. február végén is 06rtsí-ként említi. ÖStA KA HKRPrag Prot. Bd. 136 (1600, 1606-1611) Reg. (1607), fol. 159r (febr. 28.).
